Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
NÉHÁNY EGYHÁZI ADÓJOGI KÉRDÉS 357 hanem csupán arról, hogy az állam a maga saját házi használatára mit tekint egyháznak. Az Egyház lényegében teológiai fogalom, mert elemei között a hit körébe tartozó mozzanatok is vannak.1 Lehet azon vitatkozni, amint vitatkoznak is, hogy helyes-e az egyház fogalmát állami szempontból oly vallásfelekezetekre is kiterjeszteni, amelyek tulajdonképen nem egyházak ; jogi szempontból mindenesetre tudomásul kell vennünk, hogy az állami jog mit ért e kifejezésén. Van azonban olyan nézet is, amely az uniformizálás szempontjából — éppen az adójogban — a hitközség, hitközségi adó terminusát akarja bevezetni1 2 és ezzel a gyakorlatra olyan megjelölést kíván ráerőszakolni, amelynek saját bevallása szerint is «a keresztyén» egyházaknál nincs tradíciója.3 Ha azonban ez így van, miért tegyük még zavarosabbá a terminológiát. A kúria szóhasználata helyesen egyházközséget, egyházi adót említ és nem követte ezt a bevezetni szándékolt műszót ; de a zárójelbe foglalással megvalósította azt a célt is, amit az új terminus megalkotója elérni akart. * * * A kúria indokolása szerint a dolgozatunkban felvetett kérdés megoldásánál a tételes közjognak, közigazgatási jognak és eljárási szabályoknak, nemkülönben a KKHÖ-ben foglalt rendelkezéseknek, valamint azoknak a hatásköri jogszabályoknak és az ezek alapján kifejtett állandó bírói gyakorlatnak a figyelembevétele mellett kell eljárni, amelyek a bíróság előtti végrehajtási eljárás szabályaiban mutatkozó hézagot kitölteni alkalmasak. Ez azonban, véleményünk szerint, korántsem jelenti azt, hogy 1 Notter, Egyetemi előadások (rég. kiad.). 31. A vallás és az Egyház fogalmára v. ö. Schütz Antal : Dogmatika. A katolikus hitigazságok rendszere,2 I—II. Budapest, 1937. 1—2. §, 84—90. §. 2 Takács, 306. sköv. : Törvényjavaslat a hitközségi adózásról. 3 Takács (2841.) a hitközség kifejezést azért használja az egyházközségek megjelölésére is, mert a tervezete szabályai minden felekezetre kiterjedően kívánnak érvényesülni ; ennek folytán az egyházközség kitételt nem tartotta a legmegfelelőbbnek, mert ez a meghatározás az izraelita hitfelekezetet kizárja. A hitközség — véli — kétségtelenül szabatosan jelöli meg a szóbanforgó alakulatokat. Sajátságos indokolása szerint ugyanis minden egyházközség vitán felül hitközség is, de nem minden hitközség egyházközség. Nyilvánvaló hogy a szerző itt a jogi szempontokat a nem jogiakkal zavarja össze. Korábban szokásos lehetett a hitközség elnevezés, de ma az elfogadott egyházközség terminus után semmi indoka, hogy arra visszatérjünk. Érdemes felemlíteni, hogy Csernoch János hercegprímás 1918 november 30-án kelt 4103. sz. rendeletében Mészáros János prelátust a főváros területére hitközségi szervezetek megalakítása végett nevezi ki érseki biztosnak ; feltűnő, hogy a rendelet következetesen hitközséget ír és az egyház- község szót egyszer sem használja. L. Mészáros János—Hauser Ignác : A budapesti rk. egyházközségek első tíz éve, Budapest, 1930, 20—21.
