Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
NÉHÁNY EGYHÁZI ADÓJOGI KÉRDÉS.1 Ha néhány teóriát áttekintünk, azt látjuk, hogy nehányan a nyil- vánjogi jelleget abban a nem magánjogi címen alapuló alá- és fölérendeltségi viszonylatban látják, amely az egyháztagot az egyház hatóságaihoz köti. Így Hinschius2 szerint az egyházi intézet nyilvánjogi jellege abban áll, hogy az állam azt a hatalmat, amelyet az egyházak tagjaikra nézve igényelnek, mint az állami szuverénitással rokon, nem magánjogi címen nyugvó, tehát mint felsőséges, hatóságszerű nyilvánjogi hatalmat (obrigkeitliche Gewalt) ismeri el. Persze tudnunk kell, hogy az egyházi hatalmat az Egyház saját jogán bírja és nem az államén és ezt gyakorolja ott is, ahol nyilvánjogi jellegét az állam nem ismeri el. Sartorius8 szerint, ahol az egyházi hatalom a belső szférára korlátozódik, ott már a szeparáció valósul meg ; ellenben az Egyháznak mint nyilvánjogi organizmusnak kritériuma az egyházi szerv hatósági jellegének, hatalmának állami elismerésében van. Ismét mások egyházpolitikai és nem jogi elvet vesznek kiindulópontul ; az egyházakat azért tartják köztestületeknek (öffentliche Korporation), mert ellentétben a magánegyesülettel, amelyet az állam etikailag ignorál, az előbbiek céljuknál fogva jogszabály révén az állammal etikailag egyenértékűek.1 2 3 4 Hasonló ehhez az a nézet is, amely szerint azért köztestület az Egyház, mert nem pusztán magánérdeket és célt szolgál, hanem közérdek és közszükséglet kielégítését tekinti feladatának.5 Követőkre talált az a gondolat is, hogy a köztestületek lényege joguknak az állam jogrendje alkotórészéül elismerésében áll. Az állam ugyanis életüket ahhoz hasonló normáknak veti alá, amelyek az állam életében uralkodnak és ez a hasonlóság lényegében a testületi szervek hatóságszerű attribútumaiban áll.6 Mások a szeparációs rendszert szembe1 Az első részt lásd Theologia 1940. VII. évf. 47—63. 1. 2 Staat und Kirche, Freiburg 1883, 255—256. 3 Die staatliche Verwaltungsgerichtsbarkeit auf dem Gebiete des Kirchenrechts. München, 1894. 120. sköv. 4 Sohm Rudolf : Verhältnis vom Staat und Kirche. Freiburg, 1873. 26. 6 Friedberg Emil : Verfassungsrecht der evangelischen Kirchen., Leipzig 1888, 48. 6 Gierke Ottó : Deutsches Privatrecht I. 619. sköv. —Gierke (Deutsches Privatrecht, I. 112. sköv.) jogfelfogásából következik, hogy nem az állam a jog egyedüli forrása. L. erre Stutz Ulrich : Die kirchliche Rechtsgeschichte. Stuttgart, 1905. 11. sköv., 37. sköv. Ezen a ponton tehát találkozik a keresztény természetjog felfogásával. 22*
