Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
340 MÓRA MIHÁLY állítják azzal a rendszerrel, ahol az Egyház nyilvánjogi testület ; utóbbi sajátossága abban áll, hogy a vallási szervezetek államjogi kötelékek is és amennyiben protestáns egyházak, az állam szervezési aktusán nyugszanak.1 Azok, akik a köztestület lényegét a kényszertagságban látják és ezt az egyházban nem találják meg,1 2 azokkal együtt, akik számára csupán az köztestület, amely a közjognál fogva célja megvalósítására az állammal szemben kötelezve van,3 vagy amely állami aktusokat valósít meg,4 nem ismerhetik el az Egyház köztestületi jellegét, ám ezek sem süllyesztik vissza a magánjogba, hanem a magánegyházaktól való megkülönböztetésül kvalifikált korporáció, kedvezményezett5 6 vagy nyilvános testület megjelölést engedélyeznének.® Van olyan nézet is, amely az egyházi szervezetet a közjogi önkormányzati testületek és az egyszerű egyesületek közti átmenetnek tekinti.7 A felhozott szempontokat kapcsolja össze Köstler; szerinte az Egyház azért köztestület, mert az olyan közösség, amelynek fennállásához és működéséhez állami érdek fűződik és amelyet ezért az állam közjogi feladatokkal bíz meg (például nyilvános vallásoktatás), közjogi előnyökkel ruház fel (például bracchium saeculare, államsegély) és a közjognak vet alá.8 Del Giudice is azért nevezi köztestületnek a katolikus egyházat (istituzione di diritto pubblico), mert a reá vonatkozó jogviszonyok nem a magánjog, hanem az olasz közjog szférájába tartoznak ; hogy az egyes egyházi intézetek ilyennek minősülnek-e, aszerint dönthető el, hogy a testület közjogiságát milyen elemektől tesszük függővé.9 1 Rothenbücher, 457., 462—463., aki egyben megbízható képet ad az ellentétes véleményekről is, 457—467. 2 Zorn Philip: Lehrbuch des Kirchenrechts, 1880, 221. 3 Rosin Heinrich : Das Recht der öffentlichen Genossenschaften. Freiburg, 1886. 16. 4 Schoen Paul : Landeskirchentum in Preussen, Verwaltungsarchiv. VI. (1898.) 124. 6 Huber Ernst Rudolf : Verfassungsrecht des Großdeutschen Reiches, Hamburg, 19392, 502 szerint a nyilvánjogi testület megjelölés nem jelent egyebet, mint «eine Auszeichnung und Privilegierung durch das Reich». 6 Kirchenheim v. Arthur (Kirchenrecht. Bonn, 1900.57.) az egyházakat kiváltságolt testületeknek nevezi. 7 Haenel Albert : Deutsches Staatsrecht. I. 150. 8 Köstler Rudolf : Die kath. Kirche Österreichs, 59. — Másutt a — különleges értelemben vett — kényszertagsági minőséget húzza alá [Grundfragen des Konkordats-Eherechtes, Jur. Blätter, LX1V. (1935.) 137.: Sie ist Zwangsgemeinschaft in dem Sinne, dass ihr alle in Österreich lebenden (Kirchen-) Katholiken angehören müssen. V. ö. ugyanott a 13634 megjegyzését is]. 9 Del Giudice, 202., 272. Ugyanő hasonlóan korábban is : La separa- zione tra Stato e Chiesa come concetto giuridico, Roma 1913, 76 sköv. és : Le condizioni giuridiche della conciliazione tra lo Stato e la Chiesa cattolica in Italia2, Roma 1915, 24 sköv. - A nyilvánjogi korporáció a
