Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Hermann Egyed: Ciszterci Charta Charitatis, premontrei statutumok, domonkos constitutiok
CISZTERCI CHARTA CHARITATIS 31 az ünnepélyes liturgia elvégzése, mint főfoglalkozás, mellett csak a püspöki és káptalani templomoknál látták el a pasztorációt, plébániákra nem mentek ki, életmódjuk pedig a szabályzat általánossága és a monostorokat összefogó centrális hatalom hiánya miatt a lazulás folytonos veszedelmének volt kitéve. Szent Norbert és utódai, elsősorban Bold. Hugó premontrei apát ezen kettős hiányon segítettek. A rend főfoglalkozásává a hivatásos, plébániai pasztorációt tették, a szerzetesi életmód szigorúságát és egyöntetűségét pedig monachális szabályok és centrális rendi hatalom életbeléptetésével biztosították. Ezáltal lett a premontrei rend tulajdonképen az első, szigorú értelemben vett szerzetes-kanonok renddé. Nem tekinthető tehát az ágostonos kanonokok egyszerű elágazásának, amint azt itt-ott ma is állítják. Ez ellen — Szent Ágoston regulájának mélységes tisztelete mellett is — már a XII. században óvást emelt a premontrei rend egyik írója, laoni Hermann. A premontrei rend teljes alkotmánya, amely a rendnek ezt a speciális színezetet megadja, hosszú évtizedes fejlődés eredménye. Ebben a fejlődésben három fokozatot különböztethetünk meg. Az első időszak azok az évek, amelyeket Norbert nagyobbrészt még Prémontrében töltött (1120—1126). Ebben a rövid időszakban Szent Ágoston reguláján, továbbá Norbert példáján és szóbeli utasításain felül más szabályzata a rendnek még nem volt. Az első tanítványok közül sokan azt hitték, hogy nem is lesz rá szükség.1 Norbertnek a magdeburgi érseki székbe való távozása után azonban csakhamar kitűnt, hogy részletekbe menő szabályzatra is szükség van. Az első írásos rendi jogkönyv ebből a meggondolásból fakadt és a fejlődés második fokozatába vezet át. A szabályzat 1126—1130 között keletkezett s így bizonyosra vehető, hogy Norbert a távolból irányításával, tanácsaival befolyást gyakorolt keletkezésére.1 2 Hosszú vándorlásaiban szerzett tapasztalatait bizonyára közölte Hugó apáttal. Érdekes, hogy Chrodegang regulájával, tehát a nemrég még széliében divatos kanonokrendi alkotmánnyal, a legrégibb premontrei jogkönyvnek csak nagyon kevés érintkezési pontja van, talán azért, mert Norbert a rendalapítás előtt világi papokat érintő reformkísérleteiben rájött arra, hogy ez a regula gyökeres reformok megvalósítására nem alkalmas. Már a clunyi és hirsaui bencés szellemnek több nyoma van a premontrei rend legelső alkotmányában. Szent Norbert érsek benső barátságban élt Arnold magdeburg-bergei bencés apáttal, aki Szászországban a hirsaui reform-mozgalom egyik főembere volt. Bűnbánó élete kezdetén Konon siegeburgi bencés apát irányítása és a siegeburgi 1 V. ö. Madelaine G., Histoire de S. Norbert, Tongerloo, 1928, 2 köt. 2 Közölte Waefelghem R. (Analectes de l’Ordre de Prémontré, 1913. évf.)
