Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Hermann Egyed: Ciszterci Charta Charitatis, premontrei statutumok, domonkos constitutiok
32 HERMANN EGYED bencések élete is nagy hatással voltak rá.1 Egészen természetes tehát, hogy ez a bencés reformszellem a premontrei szabályzatban is nyomokat hagyott. Főképen a büntetőkódexben, továbbá a rendi gazdasági élet berendezésében mutatható ez a hatás ki.1 2 Mindezeknél az itt-ott mutatkozó, nehezen kihámozható hatásoknál azonban sokkal elhatározóbb mértékben a ciszterci rend szabályzata hatott a premontrei rend szabályzatára. Szent Norbertét a legmelegebb barátság kötötte kora legnagyobb férfiához, Szent Bernát- hoz is. Abaelard, a kor élestollú szatirikus írója, Historia calamitatum c. művében mindkettőt támadja, mert szerinte Bernât azzal dicsekszik, hogy a szerzetesek, Norbert pedig azzal, hogy a kanonokok életmódját j'avította meg. Szent Bernât több levelében a legnagyobb megbecsülés hangján nyilatkozik Norbertról. Norbertról viszont tudjuk, hogy a ciszterci rend annyira megnyerte tetszését, hogy egy időben az a hír járta róla, hogy saját alapítását ebbe a rendbe akarta olvasztani.3 Ettől bizonyára csak az tartotta vissza, hogy a ciszterci rendben eszméit nem tudta volna megvalósítani. Fordítva járt tehát el : a ciszterci rend alkotmányából átvette, amit a maga rendjében megvalósíthatónak és előnyösnek talált. A ciszterci «szokások»-at (consuetudines) a premontrei jogkönyv első szerkesztője bőségesen felhasználta. A ciszterci szokások egyik része az «egyházi kötelességekről» szól. Magukba foglalták a monostor berendezését, a hivatalok viselőinek jogait és kötelességeit, a növendéknevelést, a rendtagok napirendjét és teendőit. A ciszterci szokásoknak ez a része tekintélyes hányadában természetesen további bencés forrásokra vezethető vissza. A premontrei szabályzat szerkesztője azonban ciszterci fogalmazásban vette át őket. Az átvétel a legtöbb helyen szószerinti, csak néhol van rövidítés és kisebb eltérés. A premontrei szövegben pl. monachus helyett következetesen canonicus elnevezést találunk.4 A ciszterci alkotmánynak legjellegzetesebb eleme azonban nem az egyházi kötelességekről szóló rész, hanem az 1119-ből származó, híres «Charta charitatis», az egész rend berendezését és centrális kormányzatát szabályozó alapokmány. Az apátságok filiatiós szövedéke, 1 Norbertnek és rendjének érintkezésére a bencés renddel 1. 2ák A., Die Orden der Heiligen Benedikt und Norbert in ihren wechselseitigen Beziehungen (Studien und Mitteilungen OSB., Bd. 42, 1923—24, 41—70. 1.) 2 Heijmann H., Untersuchungen über die Prämonstratenser—Gewohnheiten, Analecta Praemonstratensia, Tongerloo, tom. III. (1927), fase. 1., 9. köv. II. 3 A ciszterci és premontrei rend baráti viszonyára v. ö. 2ák A., St. Bern- hard und St. Norbert und die Freundschaft ihrer Orden (Cistenrcienser Chronik, Bregenz, 31. évf., 1919). 4 A tüzetes összevetést elvégezte Heijmann id. ért., Analecta Praemonstratensia, tom. II. (1926), fase. 1., 10. köv. 11.
