Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Szabó Vendel: Szent Tamás bölcselete és az ordinationes
298 SZABÓ VENDEL IX. Pius pápa 1874 júl. 23-án adta tudtul Travaglininek, a társaság orvos-elnökének, a nemes törekvés felett való elismerését és dícséretét, amiért a társaság tagjai «doctrinas a sacris Conciliis et hac sancta Sede propositas» védeni akarják, «nominatim Angelici Doctoris principia de animae intellectivae unione cum corpore humano, deque substantiali forma et materia prima». A pápai breve nyilvánosságra jutása nagy nyugtalanságot idézett fel a keresztény bölcselők körében. Akik szigorúan Szent Tamás nyomdokain akartak haladni, iparkodtak a pápai megnyilatkozásnak dogmatikai jelleget tulajdonítani és a forma substantialis — materia prima tanát, nemkülönben annak az emberre való alkalmazását Aquinas tételezése értelmében más argumentum mellett a breve-re való hivatkozással is, mint az Egyház által approbált katolikus tant tüntették fel. Velük szemben más keresztény bölcselők védték e kérdésben a vélemény- szabadságot és tiltakoztak a kérdésnek dogmatikai vonalra való áthelyezése ellen. Az ügy végleges tisztázása céljából a lillei egyetem egyik tanára kérdéssel fordult a Szentszékhez, mire IX. Pius megbízásából és jóváhagyásával Czacki Wladimir, a S. Congr. Neg. Extraord. praep. titkára —- később bíboros — 1877 jún. 5-ről keltezett és a lillei egyetem rektorához — Hautcoeur — intézett felvilágosításával véget vetett a vitának.1 Ez az autentikus magyarázat először is «visszaélésnek» minősíti — «graviter abuti litteris. ..» azt a magyarázatot, mintha a pápa jelzett levelében elítélte volna —«improbare» — a kiemelt tételekkel ellentétes véleményeket. A pápa nem akart definíciót adni az embertan ezen bölcseleti kérdéseiben a szent-tamási tételek értelmében, amint nem volt célja más hasonló esetekben sem,1 2 hanem a bölcseleti kontroverziák értékelésének mellőzésével egyedül — «tantummodo» — a vitákon felül- álló egyházi tant akarja elénk adni teológiai meghatározásában, t. i. «unitatem substantialem humanae naturae, quae duabus constat substantiis particularibus, corpore nempe et anima rationali». A tan épen- tartása mellett szabad tér nyílik a katolikus iskolák bölcseleti magyarázatai és rendszereik vetélkedése számára, «quoniam Ecclesiae auctoritas nunquam pro altera-schola-iudicium tulit, quod alterum excluderet». A Doctoris Angelici megjelenése hasonló kontroverziákra adott alkalmat, amelyek eredménye és auctoritatív lezárása az említetthez teljesen hasonló volt. Ámbár a motu-proprio a maga egészében és jellegében diszcipli1 V. ö. Civiltá Cattolica, ser. X. vol. III. pag. 353. és Paul BottallaS. S. La lettre de Mgr. Czacki et le thomisme, Paris, Oudin, 1878. 2 Czacki levele kimondottan megemlíti a hasonló kérdésekkel foglalkozó pápai megnyilatkozásokat, t. i. IX. Piusnak a kölni érsekhez intézett Eximiam tuam breve-jét — 1857 jún. 15. — és a boroszlói püspökhöz írt Dolore haud mediocri kezdetű levelét — 1860 ápr. 30. — Denz. Ench. 17., 1655 és jegyzet.
