Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)

Iványi János: Izrael, az Isten választott népe

IZRAEL, AZ ISTEN «VÁLASZTOTT NÉPE*

25

napjaiban az ő uralmának egész Izrael fölött való biztosítására j1 a Báál-kultusz letörésekor Jóás király alatt,1 2 Jósiás király nagyszabású vallási reformjainak életbeléptetésekor,3 nemkülönben a fogságutáni zsidók vallási életének restaurációja alkalmával.4

Az istenséggel kötött szövetség eszméje ép oly kevéssé őseredeti sajátos Izraelita gondolat, mint a kiválasztottság tudata.5 A kánaáni népek úgylátszik ismerték,6 találkozunk vele a folyamközi kultúrában is.7

Ez azonban Izrael szövetség-eszméjének értékéből és különlegességéből mit sem von le. Nem az a jelentős, hogy másutt is találkozunk hasonló gondolattal, hanem az, hogy jelenlegi tudásunk szerint nincs az ókori Keletnek olyan népe, melynek vallási és közjogi életében, történetében a szövetség eszméje azt a rendkívüli súlyt és értékelést kapta volna, mint ahogyan azt — a fent előadottak értelmében— Izraelnél látjuk.8

5. A kritika az idevágó szövegek gondos elemzése alapján megállapította, hogy a kiválasztottság tudatának az izraelita nép leikéből kicsendülő visszhangja visszamenőleg egészen a Debora-ének9 vagyis a B rák koráig kimutatható és ettől kezdve az izraelita szellem történetében a makkabeusi időkig követhető.10 11

Gallingnak az érdeme, hogy gondosan kidolgozta a kiválasztottság tudatának kettős gyökérverését, t. i. a pátriárkák kiválasztásának és az egyiptomi kivonulásnak hagyományaiban.11

A pátriárka hagyományokban épúgy mint a mózesi történetben két alapmozzanat figyelhető meg : a kiválasztás és a szövetség gondolata. Ezek egymástól elválasztva külön-külön jelentkeznek a Genesis pátriárka-elbeszéléseiben,12 13 a Deuteronomium parainétikus részeiben18 a prófétáknál szórványosan,14 a zsoltárkönyvben egyszer.15 16

1 Sám II. 5, 3. 3 Kir II. 11, 17.

2 Kir II. 23, 1. skk. 4 Neh 10, 1. 30. skk. 5 Weiser i. m. 57.

6 A Báál-berith-nek (a szövetségi Báál-nak) Szichemben szentélye

volt : Bir 9, 4. skk.

7 Az Urukagina Iagasi király által a Kr. e. 3. évezredben hozott

reformtörvények a város istenségével, Ningirsával kötött szerződés alakját

veszik fel. V. ö. B. Meissner: Könige Babyloniens und Assyriens. 21.

8 V. ö. Weiser i. m. 57.

9 Bir. 5.

10 Galling i. m. 69. sk. 1. — Cramer i. m. 71. I.

11 Eichrodt i. m. I. 14. 6. j.

12 12, 1. skk.; 13, 14. skk.; 15, 1. skk.; 17, 1. skk.; 22, 16. skk.; 24, 7 ; 26, 2. skk. 24 ; 28, 4. 13. sk.

13 1, 8—10; 8, 18 ; 30, 19—20.

14 Iz 29, 22; az Izaiás-könyv második részében 41, 8—10; 51, 2;

Ez 33, 24; Mik 7, 18 skk.; Mal 1, 2. A próféták e helyeken nem annyira a szövetséget, mint inkább a kiválasztást emelik ki. Jer. 33, 26-ban is említést nyernek a pátriárkák. Ám az egész 33, 14—26-ig terjedő részt, mely a LXX-ban hiányzik is, általában elvitatják Jeremiástól. (Fr. Nötscher : Das Buch Jeremias. 248. I.)

16 105 (104), 7—15.