Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
NÉHÁNY EGYHÁZI ADÓJOGI KÉRDÉS 255 állam vagy község letiltott követelésének közadó jellege alapján a köz- igazgatási végrehajtás tételes rendelkezése emel. A probléma tehát az, hogy az egyházközségi adó lefoglalása melyik, a bírói vagy a közigazgatási végrehajtás szabályai szerint döntendő-e el. Ám ehhez, úgy véljük, már az előző bekezdések is nyújtanak némi támpontot : vizsgálni kell, hogy az egyházközségi adóra vonatkozó jogkérdés a magánjog vagy a közjog birodalmába tartozik-e, hogy a polgári bíróság vagy a köz- igazgatási hatóság hatáskörébe van-e utalva. Ha a szóbanforgó jogviszony közjogi, akkor csak abban az esetben tartozhat polgári bíróság elé, ha ezt kifejezett jogszabály rendeli. Ezután azt kell megállapítani, van-e tételes rendelkezés, amely a közjogi vonatkozású és így szabály szerint a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó jogviszony tárgyában döntő határozat végrehajtására vonatkozó kérdéseket a bírói végrehajtás körébe utalja. Ha nincs, akkor a végrehajtás és az alapjául szolgáló eljárás egységének elvénél fogva a végrehajtásra is a közigazgatási hatóság hivatott és a közigazgatási végrehajtás szabályai az irányadók. Esetünkre visszatérve azt kell tehát mindenekelőtt vizsgálni, hogy az egyházközségi adóra vonatkozó jogviszony magánjogi vagy közjogi-e. Ha közjogi a jogviszony, maga az alapviszony közigazgatási hatóság vagy autonóm egyházi hatóság, de semmiesetre sem világi bíróság elé tartozik, hacsak ellentétes tételes törvény, vagy törvényerejű más jogszabály nincs. Ha pedig az egyházközségi adó alapviszonya nem bíróság, hanem közigazgatósági hatóság elé tartozik, az egyházközségi adó végrehajtására vonatkozó kérdésekre sem a bírói, hanem elsősorban, sőt ellentétes jogszabály hiányában kizárólagosan a közigazgatási végrehajtás szabályai az irányadók, hacsak nincs oly különös törvény, vagy törvényerejű más jogszabály, amely a bírói végrehajtás szabályainak alkalmazását rendelné. Ezek szerint elsősorban az egyházközségi adó jogviszonyát kell minősítenünk. A vallásfelekezetek jogállására irányadó állami szempontok. 12. Az egyházi adóviszony közjogi vagy magánjogi jellegéhez azonban a kiindulópontot a felekezetek, közelebbről a római katolikus egyháznak jogrendszerünkben elfoglalt jogállása adja meg. Kétségtelen ugyanis, hogy olyan jogrendszerben, amely a felekezeteket a magánjogba szorítja vissza, az egyháztagoktól járó adószolgáltatás államjogi jellege és ennek következménye — egyházi adó ilyenkor is lehet1 — más, mint olyan jogrendszerben, amely a felekezetek jogállását a közjog magaslatába emeli ; a közjogi viszonyra ugyanis általában a magánjogiaktól eltérő elvek és szempontok irányadók. Az Egyháznak az állam jogrendjében elfoglalt jogállása történeti 1 L. 51. sköv.
