Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
256 MÓRA MIHÁLY előzmények és a rendezéskori egyházpolitikai hatóerők bonyolult eredője. Anélkül, hogy ezúttal az Egyház és az állam kérdéskomplexumát kívánnók teljes egészében feltárni, amely önálló vizsgálódást igényel, szükséges, hogy az Egyház hazai jogállásának megvilágítása céljából e gondolatkörben néhány lényeges szempontot legalább részben érintsünk. Ezt a feladatot el kell határolnunk és le kell szorítanunk a legszűkebb keretre. Így bármennyire nehezünkre esik, le kell mondanunk a kánonjog, respektive az Egyház álláspontjának1 részletes kifejtéséről. Azt azonban ki kell emelnünk, hogy az irodalomnak, ha a katolikus egyház elveivel, vagy a tényleges egyházpolitikai viszonyokkal összeütközésbe nem akar jutni, az Egyház és az állam közti viszony tárgyalásánál meg kell különböztetni, amint azt Notier Antal már három évtizeddel ezelőtt hangsúlyozta,1 2 az Egyház tanítói és törvényhozói működését. Az Egyház álláspontját tehát mint ismertet kell feltételeznünk, mert célkitűzésünk, amely az egyházközségi adóviszonynak az állami jog szempontjából való minősítését keresi, fejtegetésünknek határt szab. E feladat az állam egyházpolitikai felfogásának némi megismerését kívánja, anélkül természetesen, hogy a szóbajöhető felfogásoknak az Egyház álláspontjával ellentétes részét kívánná propagálni. Fel kell tételeznünk továbbá az Egyház és az állam közti viszonyra vonatkozó különböző rendszerek alapelveinek ismeretét, amelyből kitűnik, hogy az állam időben és térben igen eltérő módon foglalhat állást az Egyházzal szemben és még különbözőbb lehet eme állásfoglalás jogi konstrukciója. A kiindulópontot mindenesetre nem utolsósorban az államnak az Egyház működésére, céljaira vonatkozó helyeslő, közömbös vagy elutasító értékelése adja meg. Persze, ha a modern állam méltányolja is az Egyház érdemeit, ezt nem oly módon teszi, mint például régebben a középkorban, amikor a szoros kapcsolat folytán szinte azonosítani lehetett a kettőt olyanformán, mintha az Egyház ugyanegy fizikai személy vallási érzését személyesítette volna meg. A modern állam elismerésében inkább az Egyház erkölcsi erejének értékelése rejlik, mintsem a kedvezményezett Egyház hit-és fegyelmi rendszerénekteljes átvétele, hiszen az örök üdvösségre vezetést nem emeli állami feladatai közé.3 Az egyház és állam 1 L. erre legújabban Gálos László : az Egyház alkotmányának szerkezete és érintkezó'pontjai a világi alkotmányokkal. Pécs 1940. 2 A természetjog, Budapest, 1906, 51—52 : A tanító egyház hittani kijelentéseket tehet az egyház és az állam között való viszonyról ; de hogy e kijelentések egyszersmind az Egyház jogi törvényhozásának és közigazgatásának a fényeivé válnak-e, az az egyházpolitikai viszonyoktól függ, vagyis célszerűségi kérdés. 3 Jemolo Carlo Arturo : Lezioni di diritto ecclesiastico, Cittá di Castello, 1933, 26 sköv. ; Fedele Pio : Appunti di diritto concordatario, Studi
