Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Szabó Elek: A ferences iskolaügy a XIV. sz. végéig
A FERENCES ISKOLAÜOY A XIV. SZÁZAD VÉGÉIG 233 formája nélkül. A rend rohamos elterjedése mellett nem állhatott volna fenn olyan közület, amelynek tagjai törvények nélkül élnek, sőt előleges nevelés nélkül álltak munkába és bármikor új élethivatást választhattak. A rendtagok hivatásbeli bevezetését, az egyéni és külső munka erőgyűjtését célozták a hitszónokok előtanulmányai és a szerzetesi próbaév. Ezt a két intézményt kell szemügyre vennünk, ha meg akarjuk állapítani a rendtagok képesítési fokát a lelkipásztori működés előtt. A szerzetesi próbaévet a többi rendekkel egyidejűleg a ferenceseknél is III. Honorius pápa vezette be 1220 szeptember 22-én.1 Okot szolgáltatott erre az a rossz tapasztalat, amelyet Szent Ferenc 1219-ben szerzett. Az asketikus kiképzés és a központi fegyelem hiánya már ilyen hamar fölmutatta hátrányait. IX. Gergely 1229-ben szintén megköveteli a próbaév elvégzését a szerzetesi fogadalom előtt, mert ez szerinte az alkalmatlan elemek kiválasztására okvetlenül szükséges.1 2 A próbaév és fogadalomtétel után már biztosított volt az állandó, fegyelmezett életforma, hisz a Rend elhagyása kiközösítés terhe alatt tilos volt.3 Kettős feltétele volt annak, hogy valakit próbaévre engedjenek : bizonyos korhatár és a papnak készülő rendtagoknál megfelelő előképzettség. Általános egyházi szokás szerint már az első időkben is megkövetelte a Rend a megfelelő életkort, míg az alapfokú iskolázottság csak a fejlődés folyamán vált feltétellé. Kezdetben ugyanis túlnyomóan laikus szerzet volt a Ferencrend. Az évek a klerikus rendtagok számszerinti és jogi megerősödését hozták magukkal. Csak ekkor vált elengedhetetlenül szükségessé és lehetővé a tudományos előképzettség fokának megállapítása. Az 1239. évvel kezdődik ez az idő, amikor a laikusok többségére támaszkodó Cortonai Illés generálisnak le kellett mondania és Pisai Albert személyében először került pap a szerzet élére. A laikusokat olyannyira visszaszorították, hogy nemcsak általános rendfőnök nem került ki többé soraikból, hanem az utána következő rendfőnök, Haymo de Faversham alatt az összes hivatalok viseléséből kizárták őket, sőt felvételüket is korlátozták. Találgatásokra vagyunk csak utalva, ha ebben a korban meg akarjuk állapítani a rendbelépők képzettségét. Közelebbi adatokat csak 1260-ban hoz a rendi törvényhozás a narbonne-i káptalanon. Mindenesetre függött ez a rendtagok minimális felvételi életkorától, amelyből aztán a XIII. század általános iskolázási formáinak tekintetbevételével bizonyos következtetéseket vonhatunk le. Sem az első hosszabb, sem a pápai bullával megerősített második ferences rendszabály nem említi a felvételhez szükséges életkort. Az általános egyházjog szerint legalább a 14. életévet kell feltételeznünk. 1 Bullarium Franciscanum (BF.) 1. 6. 2 BF. I. 27, 198, 231. 3 Regula bullata. Cap. II. ; IV. Ince 1249. okt. 1-én. BF. I. 531—532.
