Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Marczell Mihály: Nem és erkölcs
16 MARCZELL MIHÁLY szexuális álláspont libidó-elmélete még az álmot is segítségül hívja, hogy nyakatekert magyarázattal az elmélet védelmét biztosítsa.1 A nőről még keményebb a Weininger-féle ítélet. Az az ösztönös vágy, amely a férfiigénylésben követelődzik, állandó és különleges álformákban jelentkezik. A valóság rideg képe ez : a nő állandó vágyakozásban él és vágyai kielégülésére szenteli életét. A gyermekleányka önizgatása, a serdülő izgékony felfigyelése és a külsőségek árán való feltűnési vágya is a természet kényszerének érvényét szorgalmazza. Maga az érzelmes alaptermészet a libido élvezésére hangolja, a külső kellem és formai báj pedig a hódítás eszközévé válik. Ez a valóságos női psziché ! Az erények köntöse csak külső máz. Átszínezése annak a durva ösztönnek, amely a finomabb életkörülmények között díszesebb öltözetbe nemesedik. A női lemondás és áldozatkészség — a hódításnak olyan módja, amellyel a magasabb skálázatű életet akarja megszerezni. Még az altruizmus cégére is valóságos egocentrizmus, mert a mások szolgálata a kívánt férfiak meghódítását szorgalmazza. Nincs tehát olyan lelki vonás, amely el tudja kerülni azt a gyökérzetet, amely a sexus mélyéről tör elő. Ami pedig az intellektuális élet silányságát az intuitív lélekkel akarja elfedni, arra nézve azt kell megjegyezni, hogy a hedonisztikus életvágyakozás a képzelet szülte és rajzolta képek útján akarja felfokozni ösztönös igényeit. Ha pedig ez «a tökéletesebb élet» alakjába öltözködik, akkor is csak az életigénylés valóságát akarja szimbolizálni. De ezt sem metafizikai vagy vallásos természetfeletti tartalommal, hanem ezek látszatával, ezek kiszínezésével, az ösztönös élet rejtegetett kéjelgésével. Weininger szerint a nő egyszerűen alantas kéjelgő, aki tudva vagy tudat alatt az ösztön rabláncán piheg.2 Mindez végül annyit jelent, hogy a férfi és a nő életjelenségei egyetlen egy alapforrásra vezethetők vissza : ez pedig a szexualitás. Erkölcsi szempontból pedig ilyen formát nyer a tétel : a férfi és a nő életének tevékenysége a maga teljességében a sexus determináló befolyása alatt áll ! Erkölcs és felelősség csak azok előtt értékek, akik a mélységkutatás mellőzésével nézik a nemi differenciáltságot ! Valóban tudomásul kell vennünk : a sexus tudatos vagy tudattalan rabszolgái vagyunk ; még akkor is, ha a szabad ember látszatát játsszuk az életben ! Manzell Mihály. (Folytatása következik.) 1 V. ö. Theologia, 1938. V. köt. 3. sz. 218—219. 1. 2 V. ö. különösen Weininger i. m. 246—275. 11.
