Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
A HITÉLET GYAKORLATI KÉRDÉSEI KÖRÉBŐL 173 V. Mielőtt az ünnepmegszentelés pozitív kötelességére, t. i. a szentmisehallgatásra és az alóla mentesítő okokra áttérnénk, vessük fel azt a szokatlan és ritka kérdést : Melyik kötelezettség szigorúbb ünneplés szempontjából: a munkaszünet, avagy a szentmisehallgatás? A felelet a tisztánlátást gátló és általánosan beidegződött pietisztikus elgondolások nyomán a legtöbb esetben valószínűleg így fog hangzani : Természetesen a szentmisehallgatás ! Pedig a helyes felelet nem ez. A sok latolgatás és a személyi diszpozíciók szerint sok ellenmondást kiváltó vitatkozás helyett forduljunk először a tekintély szavához, az approbált morális tankönyv világos feleletéhez : «Excusat a missa audienda quaevis causa mediocriter gravis, seu quae involvit notabile vel saltem mediocre quoddam incommodum vel damnum in bonis animae et corporis proprii vel proximi, privati vel publici. Constat ex communi interpretatione et consuetudine, quae est optima legum interpres. Mediocriter gravis gravior requisitur in operibus servilibus et forensibus; quia gravior ista pars praecepti est observantia legis». — Bucceroni, I. 650. A szembeállítás éles és világos : az ünnepi szentmisehallgatás alól causa mediocriter gravis, a munkaszünet alól pedig causa mediocriter gravis gravior ment fel. Igaza van Bucceroninak. Nincs tudomásunk róla, hogy a cerimoniális előírások megváltozásával az ószövetségi isteni parancs alapgondolata, amely az Isten tiszteletére rendelt nap megszentelését — sacrum — elsősorban a munkaszünet megtartásában Írja elő, az újszövetségben jelentőségében és dogmatikai elgondolásában megváltozott volna. Az ünnepi törvény fontosabb rendelkezése — gravior pars praecepti — a jól értelmezett munkaszünet : ez a tulajdonképeni observantia festi. Ne tévesszük szem elől, hogy mi itt az istentisztelet kultuszjellegű vagyis külső adottságairól beszélünk. Nem belső tárgyi értékelésről és szembeállítottságról van tehát szó, nem azt kutatjuk, mi értékesebb önmagában és az Isten előtt, valamely profán dolog elvégzésének elhagyása-e vagy a szentmisehallgatás. Nem akarjuk a szentmisehallgatás ünnepi kötelezettségét kiseb- bítsni sem, avagy épen kevésre becsülni, hiszen a munkaszünet és a szentmisehallgatás obligóját egyaránt magában foglalja XI. Ince kárhoztatott tétele: «Praeceptum servandi festa non obligat sub mortali, seposito scandalo, si absit contemptus». — Danzinger 1202. — Tehát az ünnepi szentmisehallgatás is — suppositis supponendis — halálos bűn terhe mellett kötelez. A szentmisének mint isteni jogon alapuló újszövetségi egyetlen nyilváeltörölt ünnepek visszaállításának kérdésében — v. ö. Sipos, Ench. J. Can.3 pag. 691. nota 7. : ... . előbb-utóbb úgyis át kell térnünk az általános egyházi törvény betartására. A quieta non movere elv sokszor a hitéleti visszásságok megbúvója lehet. Itt okos és tapintatos nagy munka vár még a lelkipásztorokra, hogy a félmegoldások hátrányainak kiküszöbölésére különösen az ifjabb generáció kioktatásával rávezessék híveiket az egyöntetű ünnepi praxisra.
