Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Előd István: Testalkat, jellem, szabadakarat
180 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN története. Győr, Gyó'regyházmegyei Alap Nyomdája, 1936, 172 1. — 2. sz. Bedy Vince: A györegyházmegyei papnevelés története. Győr, Győregyház- megyei Alap Nyomdája, 1937, 446 1. — 3. sz. Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. Győr, Györegyházmegyei Alap Nyomdája, 1938, 564 1. Folyóiratunkban nemrégiben (Theologia, 1938, 179. köv. 1.) beszámoltunk a Veszprémben folyó értékes egyháztörténetírásról. Most alkalmunk van egy másik, a győri egyházmegyében megindult hasonló vállalkozás első termékeit bemutatni. Rendkívül örvendetes, hogy eme vállalkozás mögött is ott áll a megyéspüspök érdeklődése és hathatós támogatása és hogy a vállalkozás rendszeres munkaterv szerint kíván dolgozni, amelyet a Mohi Adolfból, Szabady Bélából és az első három kötet azóta sajnos, elhunyt, érdemes szerzőjéből, Bedy Vincéből álló szerkesztőbizottság állított össze. A terv az, hogy az írók hosszmetszetekben, azaz a legrégibb időktől napjainkig szemléltetik az intézmények történetét, hogy azután ennek a monografiasorozatnak az alapján majdan elkészíthető legyen az egyházmegye történetének szintézise. 1. A sorozatot megnyitja az összes egyházmegyei templomok és az egész egyházmegye «édesanyjának», a székesegyháznak története. A szerző először magának a főépületnek a történetét mutatja be. Megtudjuk, hogy a székesegyház nyolc kisebb-nagyobb átépítésen és restauráláson ment keresztül, azaz minden századra esik legalább egy, főképpen az utóbbi században nem mindig szerencséskezű átalakítás. A székesegyház viszontagságos történetével mindenesetre arculatán hordja a viszontagságos magyar sorsot. Azután külön-külön tárgyalja a szerző a kápolnák és sírboltok történetét és az annyi viszontagság után is még mindig igen számottevő kincstár értékeit. Végül sorraveszi a székesegyház valamikori 45, tehát feltűnően sok oltárjavadalmát. A munka második része, a mai székesegyház művészettörténeti és kritikai leírása, Somogyi Antal szakavatott tollából való. Élvezetes kalauzolásából kiemeljük azt a megállapítását, hogy a székesegyház legnagyobb kincse, Szent László fejereklyetartója, bár eredetije 1404 körül egy tűzvészben elolvadt, mégis minden valószínűség szerint a nagy király élethű portréja. 2. A monografiasorozat második számában a szerző a papnevelés belső történetét tárgyalja a győri, ősi káptalani iskolától kezdve és sorraveszi az oktatás, fegyelmi élet, az elöljáróság, tanári kar és a györegyházmegyei növendékpapok külföldi és más hazai főiskolákon tanuló tagjainak történetét. A munka második részében 1627-től a szemináriumi épület, tőkevagyon, alapítványok, birtokok és könyvtár történetét találja az olvasó. Végül megismertet bennünket a szerző a Simor püspök által 1857-ben alapított kis- szeminárium történetével. Kár, hogy a terjedelem korlátozottsága nem engedte meg a szerzőnek, hogy a teológiai tanárok működését, módszerét és felfogását is részletesebben taglalja. A magyar teológiai tudománytörténetnek igen hasznos szolgálatot tett volna vele. Óriási szorgalommal és lelkiismeretességgel összekeresett anyagából
