Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Brandenstein Béla, br.: Mégegyszer az okság elvéről
KÁNONJOGI FOLYÓIRATOK 87 1. ha kétséges, hogy a nemkatolikus házasfelek valamelyike meg van-e keresztelve s valamelyik fél később a katolikus hitre tér, a Privilegium Pauli- num nem alkalmazható ; továbbá : 2. ha az egyik fél kereszteletlen, a másik pedig kétségesen megkeresztelt nemkatolikus, valamelyik félnek a katolikus Egyházba való belépése esetén a Privilegium Paulinum alkalmazását az Ordinarius nem engedélyezheti, hanem az ügy a S. C. Ojf. elé terjesztendő. A két döntéssel kapcsolatban Dalpiaz értékes bizonyítás után arra a konklúzióra jut, hogy a kódex óta a megkeresztelés kétséges volta esetén nem a megkeresztelés érvényességét kell vélelmezni, mint a kódex előtt, hanem a házasságot kell mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg be nem bizonyítják, hogy az egyik fél meg van keresztelve, a másik pedig nincs. (Vagyis : a kétségesen megkeresztelt fél a régi jog szerint — S. O. 1899 ápr. 26. — a Privilegium Paulinum-ma\ élhetett és új házasságot köthetett, az új jog szerint pedig régi házassága érvényben marad. Más szóval : a kérdés a régi jog szerint in jávorem fiáéi, az új jog szerint in favorem matrimonii dől el.) Roberti: Respectus sociales in Codice iuris canonici. Az egyéneknek az összességhez való jogviszonyát vizsgálja a tanulmány a kódex alapján a következő csoportosításban : I. a pápa, a püspök és a hívek egymáshoz való jogviszonya ; II. az egyén, a család, a társulatok és az államok jogi kapcsolata az Egyházhoz. A tanulmány célja annak bizonyítása, hogy az Egyház kormányzatában nincsenek meg a tirannizmus és az anarchia hibái, mert egyaránt tiszteli az egyén, a család, a társulatok és az államok jogait. Roberti: De interventu tertii in causa. A második feleség beavatkozhatik-e férje első házasságának érvénye körüli perbe? Igen — feleli a szerző—.minthogy neki is érdeke az első házasság érvénytelenségét kimondó ítélet érvény- bentartása, csakhogy ő ebben perben nem lehet ügyfél, hanem csakis jogai sértetlen megmaradásán őrködhetik, továbbá segítheti az első házassága semmisségéért harcoló férjét. Ciprotti: De advocatis et procuratoribus in causis de nullitate matrimonii. A házassági perjogi Instructio 48. § 2. pontja szerint csak az lehet házassági perekben ügyvéd, aki legalább kánonjogi doktor s három éven át — lehetően a Rota-nál —joggyakorlatot végzett. Ezzel szemben az 1657. kánon 2. §-a általában csak azt kívánja az ügyvédtől, hogy doktor vagy legalábbis a kánonjogban jártas legyen. Kérdés, hogy az Instructióban megkívánt feltételekkel nem rendelkező egyén eljárhat-e ügyvédként a jövőben a házassági perekben? A szerző véleménye szerint eljárhat, minthogy az Instructio 48. §. 1. pontja, valamint az 1657. kánon 1. §-a szerint kivételesen szükségből nemkatolikus ügyvédek is közreműködhetnek, már pedig ezek nem lehetnek kánonjogi doktorok. így tehát a működési jogot az Instructióban megkívánt feltételeknek meg nem felelő katolikusoknak is meg kell adni. Kontor Latos. (Folytatása következik.)
