Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Galla Ferenc: Borromei Szent Károly hatása Magyarországon. (Folyt.)
50 GALLA FERENC egy egész oldalt betöltő könyörgést hoz a nap szentjéhez, kiemelve a szent életének jelentősebb mozzanatait és jellemző erényeit. A november 4-ikére, Szent Károly napjára készített könyörgése nem egyéb a Szent életének rövid összefoglalásánál. Kiemeli benne, hogy Szent Károly minden nap térdenállva elmondotta a Boldogságos Szűz zsolozsmáját, halálában hozzá folyamodott, egy bombarobbanásban csodálatosan sértetlen maradt, egész nagyböjt idején puszta deszkán aludt, Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatos könyvét a Szentirás mellé helyezte és nagy kincsnek tartotta, évenként kétszer végzett lelkigyakorlatokat, olykor nyolc órát töltött térdenállva imádságban anélkül, hogy megtámasztaná magát, még ágyát is odaadta a szegényeknek, egyetlen egy nap 20.000 aranyforintot osztott ki a szegényeknek, a feketehalál idején rettenthetetlen bátorsággal gyóntatta, áldoztatta és vigasztalta haldokló híveit, mezítláb, kötéllel a nyakában és kereszttel a vállán bűnbánó körmenetet tartott és életének feláldozásával engesztelte az eget a járvány elhárításáért, testét ciliciummal, böjttel és az önsanyargatás egyéb eszközével sújtotta, a haldokló Üdvözítő szenvedéseinek gyakori szemlélésével, a Szent Szűz és az Őrangyal tiszteletével, napi gyónással és a bűnbánat könnyeivel táplálta lelkét, zsinataival és egyéb kormányzati intézkedéseivel újjáépítette egyházmegyéjét, hamuban és cilicium- ban halt meg, halála után megjelent Francesco Adorno jezsuitának, egykori gyóntatójának és közölte vele, hogy üdvözült és az atya nemsokára követni fogja őt az örökkévalóságba. A Szent életének összefoglalása és jellemzése után a szerző, illetve a jámbor olvasó azzal a könyörgéssel fordul Szent Károlyhoz, hogy szerezze meg számára a boldog halál kegyelmét. Végül kéri a Szent Szüzet, kinek érmét Borromei állandóan nyakában hordozta, hogy vésse bele az ő leikébe is anyai képét. A különböző oldalról áramló hatások alatt Borromei Szent Károly tisztelete mindjobban elterjedt Magyarországon, azonban igazi virágzását csak a XVIII. század folyamán érte el. A katolikus megújhodás a XVIII. században. Amidőn az ország területi épségének visszaállítása és a Rákóczi- féle szabadságharc elcsendesülése után megindul az általános újjáépítő munka a visszaszerzett országrészeken, a katolicizmus is új életre támad évszázados romjaiból. Az egyházmegyék, melyek eddig úgyszólván csak címeikben maradtak fenn, újból helyreállnak, sőt a terjedelmesebbekből a század második felében új püspökségek keletkeznek. A püspökök visszatérnek székhelyeikre, palotákat, székesegyházakat építenek, a trienti zsinat előírásai értelmében egyházmegyei papnevelőket alapítanak és egyházlátogatásokat végeznek, visszaállítják káptalanjaikat. Ebben a korszakban épül templomaink túlnyomórésze, mely magán viseli a barokk művészet jellegét.
