Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Zimándi Pius: Pázmány Péter a társadalmi kérdésről
262 MÓRA MIHÁLY hogy az egyházi bíróságokra nézve a Rómában székelő előkelő pápai bíróság, a Róta-területi korlátozás nélkül az ordine iudiciario elintézendő ügyek legfelsőbb rendes fellebviteli bírósága ; a nagymultú Róta, bár olyan tartalmú döntvényjoggal, amilyent a magyar jog a Kúriának megad, nem rendelkezik, a területi hatórádiuszánál fogva megkülönböztetett jelentőségű egységes joggyakorlat kialakulását ítéletei révén igyekszik irányítani. Ha elismerjük az uzuális interpretationak az adott esetek eldöntésén túlemelkedő nem csekély szerepét, akkor méltányolni tudjuk, mit jelent a Róta decizióinak közzététele. Hollnsteiner profeszor az első deciziógyüjtő, a szintén német Horboch auditor (XIV. sz.) nyomdokába lépett, amikor azt a hiányt pótolta, amely azáltal keletkezett, hogy a döntvények közzétételével hosszú idő óta adós maradt a Róta. Hollnsteiner arra vállalkozott, hogy áttekinthető formában, szemelvények útján — amelyek között akkor nyomtatásban még le nem közöltek is voltak — mutassa be a Rótának köteléki perekben követett gyakorlatát és ez sikerült is neki. A könyv nem rendszeres házassági jog ugyan, de annak főbb kérdését mind érinti és jelentősége megmaradt az újabb hivatalos decisio közzététele után is. (L. részletesebben megbeszélésünket, A Róta házassági köteléki perekre vonatkozó ítélkezési gyakorlata, Magyar Jogi Szemle, 1937. évf., 20—24. 1.) Később munkái közül figyelmet érdemel az osztrák konkordátumot tárgyaló füzete (Das österreichische Konkordat in seiner kirchen- und staatsrechtlichen Bedeutung, unter besonderer Berücksichtigung der eherechtlichen Bestimmungen, herausgegeben und erläutert von Prof. D. Dr. Johannes Hollnsteiner unter Mitarbeit von Dr. Hermann Griemeisen und Dr. Paul Hayek. Tagblatt-Bibliotek. I. kiad. Leipzig—Wien—Berlin, 1934, 11. bővített kiadás. Leipzig—Wien, 1937), amely főleg a lelkipásztor igényeivel vet számot, valamint az egyetemi hallgatók számára nagy lendülettel és történetbölcseleti tudással az osztrák katolicizmus jelentőségét és a pápaság legújabb történetének hallhatatlan szakaszát vázoló dolgozata. (Die Kirche in Österreich. Ihre Eigenart und ihre Sendung. Wien—Innsbruck, 1935. — Das Papsttum von Pius IX. bis Benedikt XV. im Oeisteskampfe der Zeit. Wien, 1932. — Mindkettő a Schriftenreihe d. kat. Akademikergemeinschaft in österreich- ben.) Meg kell még említenünk a kereszténység és a nyugat szoros kapcsolatáról szóló munkáját is. (Christentum und Abendland. Aus der Schriftenreihe «Ausblicke». Wien, 1937.) A nyugati egyház érdekes egyházjogi alakja Hinkmár reimsi érsek. Alig van olyan területe az egyházjognak, amely a IX. századbeli felfogásra nézve a nagy érsekkel is ne lenne kénytelen foglalkozni. Hogy csak egynéhányat emeljünk ki, a házasságjogban a kopula theoria talál támaszra benne, a bene- ficialis jog nyilvántartja a saját egyház heves védőjét (Kopasz Károly részére adott véleménye 860 körül, de ecclesiis et capellis v. ö. Stutz, Kirchenrecht, a Holtzendorff-féle Encyklopädie der Rechtswissenschaft. 6. kiadás. Leipzig— Berlin. 1904. II. kötet, 830 lap.) a perjogban a tisztító eskü fenntartása mellett kardoskodik. E három kiragadott eset is mutatja, hogy a germán felfogás nagy
