Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)

Bendefy László: Az ázsiai magyarok megtérése. (Folyt.)

AZ ÁZSIAI MAGYAROK MEGTÉRÉSE

141

1291. IV. Miklós pápa idejéből további értékes adatokat sikerült lelnem, így az 1291 augusztus 13-án kelt, Cum hora undecima kezdetű bulláját, amely szintén említi Ungarorum majoris Ungariae nevét.22

Teljesen hasonlóan említik major Ungaria-t IV. Miklós pápa alábbi bullái is : a 1291 augusztus 21-én kelt Cum ad vos kezdetű, amely további kedvezményeket és könnyítéseket tartalmaz,23 az 1291 augusztus 13-án kelt Cum vos kezdetű, amely engedélyezi «accipiendi novos socios cuiuscumque conditionis sint, eosque ad professionem sui Ordinis admittendi (in Orientem), absolvendi ab excommunicationibus et dispensandi super irregularitatibus»,24 továbbá az ugyancsak 1291 aug. 13-án kelt s szintén Cum vos kezdetű, amely «assumendi socios ex ipsorum Ordine» szól.25 * * *

Mielőtt tovább haladnánk, vizsgáljuk meg röviden a felsorolt (1253—1291 között kelt) bullákat. Három fontos körülmény ötlik szemünkbe, és pedig :

1. Mindegyik bulla a magyarok hazáját major Ungaria-ként említi, ahol a maior szó nem «nagyobb», hanem «ősibb, eredetibb» jelentésben értelmezendő.26

Figyelemreméltó IV. Sándor pápa bullájának zárjeles magyarázata (trans Danubium), amely arra utal, hogy ez a bizonyos major Ungaria nem a dunamenti Magyarország, hanem t ú l van a Dunán, de mivel Itáliában kelteződött a bulla, nyilván nem nyugatra, hanem a Duna torkolatától keletre fekszik.

2. Maior Ungaria emlitése minden alkalommal a következő népekkel kapcsolatban történik : ibérek = georgiabeliek, örmények, moszuliak, alánok, kazárok, cserkeszek, kunok, (krimi) gótok, (déloroszországi) rutének. Mivel Georgia és Abkázia egy térítői provincia volt, az abkázok a georgiabeliek nevében bennfoglaltatnak.

Tehát nagyjából együtt látjuk a kaukázusi népek teljes csoportját, amelyből a dolgok természetes folyamata szerint nem hiányozhattak a kaukázusi magyarok sem.

3. Nem vonatkozhatik a megjelölés Fr. Julianus Magna Hungáriájára, azaz Baskiriára (Bascardia, Bascard, Bosartos, Pascatir etc),27 mert XXII. János pápának később bővebben említendő Jeretány-féle bullájából, valamint 1, 3, 4 a. id. munkáimban közöltekből kétségtelenül

22 Langlois Ernest: Les Registres de Nicolas IV. Paris, 1905. t. I—II.

n. 6735. Goi. II. 476 n. 1.

23 U. ott, n. 6723.

24 U. ott, n. 6806.

26 U. ott, n. 6808.

26 V. Ö. Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. Bp., 1930. p. 307.

27 L. bőv. Bendefy: Az ism. Juliánusz c. m. és Bendejy: Fr. Julianus utazásának kéziratos kútfői. Fontes authentici itinera Fr. Juliani illustrantes. Teljes szöveg- és hasonmáskiadás (latin-magyar nyelven). Bp., 1937.