Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Bendefy László: Az ázsiai magyarok megtérése. (Folyt.)
142 BENDEFY LÁSZLÓ kitűnik, hogy ennek a magyarságnak itt, a Kaukázus lábánál kellett élnie, de nem vonatkozhatik Baskírjára azért sem, mert (legalább mai ismereteink szerint) Baskiriáig a XIII. században a tervszerűen előrehaladó és az illetékes Vicaria-val, a Generálissal, ill. Rómával állandó összeköttetésben álló hittérítőcsoportok még el sem jutottak.28 Emellett ne hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy Johanca szerzetes levele (1. alább) egyáltalán nem említi, hogy a baskírok ebben az időben magyaroknak nevezték volna magukat ! Mielőtt tovább mennénk az adatok felsorolásában és értékelésében, azzal a kérdéssel kell foglalkoznunk, mennyiben fogadható el hitelesnek a hittérítő szerzeteseknek az az értesítése, hogy ők magyarok közé jutottak. Hogy a bullákban ismételten említett «Ungari majoris Ungarie» csakugyan tősgyökeres magyarok voltak, annak elbírálására szinte kizárólagosan csak magyar ember lehetett illetékes. Kérdés, működtek-e a kaukázusi népek között magyar szerzetesek is. Határozott igennel felelhetünk. Ezideig csak a ferences vértanuk névjegyzékét volt alkalmam áttanulmányozni és abban a következő magyar hittérítőmártírokra akadtam : Fr. Petrus de Ungaria 1269-ben a dunai bolgárok földjén mártírhalált szenvedett.29 Fr. Stephanus Ungarus 1288-ban az alánok között nyerte el a vértanuság pálmáját.30 Fr. Stephanus de Hungária. Nem azonos az előbbivel. Ezt a Magyar István testvért 1334-ben Szerájban végezték ki igen szomorú körülmények között.31 Fr. Dominicus de Ungaria «In terris infidelium», a jelek szerint Kipcsak-ban szenvedett vértanúhalált 1334-ben. Ezidőben — amint azt Golubovich erősen kihangsúlyozza — keleten igen sok magyar hittérítő szerzetes buzgólkodott.32 28 A baskiriai hittérítésre vonatkozó újabb adatokat folytatólagos, külön közleményben ismertetem. 29 Catalogus Sanctorum Fratrum Martyrum. (In cod. lat. 3702 Bibi. Monacensis. — Goi. II. 61. — Speculum vitae B. Francisci et sociorum. Ed. 1504. fol. 206 V. "Passio... ecc. Anal. Franc, t. III. p. 417—18. — Waddingus, an. 1284. n. 2. t. V. p. 128. — Firmamentum trium Ordinum. Parte I. Ed. Parigi 1512. fol. 30 V. — Goi. I. 324—25 és II. 272. — A várost Urmiával azonosítani helytelen, mert ha István testvér az alánok földjén halt meg, akkor nem kereshetjük halála helyét Perzsiában. A város azonosításának kérdése még tanulmányozásra vár. 81 Fr. Paolino de Venetiis Provinciale Ord. Min. in Cod. Vatic. 1960 et Bambergensis E. III. 11. — Anal. Franc. III. p. 515 et IV. p. 332. — Goi. II. 102 et III. 181. 82 Goi. III. 424, 181 et IL 136—137. — Joh. Elemosina (?) Chronicon, In cod. Bibi. Nation. Parisien, membr. s. XIV. lat. n. 5006. fol. 185 v. — V. ô. Waddingus ad an. 1334 n. 19.
