Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Kniewald Károly: A Pray-kódex miserendje
A PRAY-KÓDEX MISERENDJE 103 A Pk nagy Sacramentáriumának miserendjéí összehasonlítottuk a iWicrologus miserendjével, mely a magyar püspököknek a Pk elején feljegyzett 1100. körüli zsinati határozata szerint kötelező volt hazánkban. Arra az eredményre jutottunk, hogy a Pk miserendjének szerkesztője jól ismerte a Microíogus miserendjét, fel is használta munkája közben, szószerint is idézte. Arra törekedett, hogy a maga munkáját a Micro- logusszal összhangba hozza. Ez azonban nem sikerült neki teljesen, mert oly szövegkönyvet használt mintának, mely másként volt szerkesztve, mint a Microíogus miserendje. Saját, megszokott miserendjét vette alapul ; ezt akarta összeegyeztetni a Microíogus 23. fejezetével. A két különböző forrásból kellett neki egységes egészet szerkesztenie. A kísérlet nem sikerült jól ; a Pk miserendje keverék-munka, nem egységes ; a két forrást meg lehet benne különböztetni. Az alapvető réteget e miserendben a Missa Illyrici-re támaszkodó miserend adja ; azzal a különbséggel, hogy nemcsak az Alcuin-féle Függelék imádságait tartalmazza, hanem a misekánont is. Az sincs kizárva, hogy a Microíogus mellett két mintát használt ; az egyikből a misekánont, a másikból az Alcuin-féle Függelék-imádságait vette ki. Mindenképen szép gyűjteménye volt az ad libitum imádságokból ; a neki tetszőket kiirta belőle. Felvetjük most azt a kérdést, hogy a Pk szerkesztője a Micro- logusnak azt a szövegét használta-e, amelyet a Pk-ba bemásoltak? Nem. A Pk miserendjének szerkesztője idéz a Microíogus 23. fejezetéből is, mely a Pk-ben hiányzik ; tehát az egész Micrologust ismerte. Pl. a Pk miserendjében mindjárt az elején (17. 1.) : «Incipit ordo, quomodo presbiter se ad missam debeat preparare». A Liber de romano ordine 1. fej.-ben olvassuk : Presbyter cum se parat ad missam juxta románam consuetudin ...» A Microíogus 23. fej.-ben pedig (M. PL. 151, 979) : «Presbyter cum se parat ad missam.» A Pk miserendjének szerkesztője tehát az eredeti Microíogus szerint egyszerűen kihagyta a «juxta románam consuetudinem» kitételt. Még döntőbben igazolja feltevésünket a Memento vivorum rubrikája (27’ f.) ; Hic recitantur nomina familiarium vivorum. Sed non in die dominica. Ez a Micro- logus 23. f .-bői való (M. Pk 151. 993) : Memento Domine, famulorum famularumque tuarum (hic nomina vivorum memorentur, si volueris, sed non Dominica) et omnium circumstantium. Mégis tévedne, ki azt állítaná, hogy a Pk Micrologus-része nem tartozott a kézirat eredeti állományához. Mert nem valószínű, hogy a Pk Miserendjének szerkesztője azt a Micrologus-kéziratot használta volna, mely a mostani Pk.-ban van. Inkább úgy kell a dolgot elképzelnünk, hogy a Micrologus-másoló is, a Miserend-szerkesztő is közös alappéldányt használtak. Ebből lehetne megmagyarázni a Pk. Micrologusának csodálatos összevisszaságát. A kettős használat alkalmával megosztották a mintapéldányt ;