Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Bendefy László: Az ázsiai magyarok megtérése. II.
250 BENDEFY LÁSZLÓ kozóan. Az egyik ezek közül Ogotáj kánnak 1236-ban, vagy 1237-ben kelt hadiparancsa,6 a másik Gardízl és Al Bakri leírása.7 Számos más, kevésbbé fontos vonatkozásról ezúttal nem szólunk. Az 1, 6 és 7 alatt idézett munkánkban közölt eredmények nemcsak azt tették lehetővé, hogy Jeretány országát földrajzilag eléggé szoros keretek közé helyezzük, hanem megengedik azt is, hogy vázlatos képet nyújtsunk a jeretányi magyarság keresztény hitre való térésének történetéről. Idevágó eredményeinket foglalom össze röviden a következőkben. Jézushitű magyarok Jeretány országában. A jeretányi magyarság történetének kezdeti időszakát nem lehet szétválasztanunk a levediai magyarságétól. Az északról délre költözött magyarság ugyanis évszázadokig egységes volt s valószínűleg csak a VIII—IX. század fordulóján következtek be azok az események, amelyek az addig egységes, déli magyar nép szétszakadását eredményezték. Ezek az okok részleteikben most nem érdekelnek bennünket.8 Elégséges annyit megemlítenünk, hogy már az V. században a Kercsi- szoros (Boszporus), ill. a Meótisz, a Kuban, Kaukázus, Kaspi-tó, Volga és a Don közén találjuk azokat a különböző néven emlegetett népeket, amelyek közé a magyar (mogyer, megver) törzsek is tartoztak. Ezek a magyar törzsek szibériai-urali erdős hazájukból csonkí- tatlanul magukkal hozták ősi hitvilágukat s minthogy a Kaukázus lejtőin megtelepedő prémvadász törzsek amahhoz teljesen hasonló környezetbe kerültek, nem lett volna nehéz őseik hitvilágát maradék nélkül megőrizniök, ha új hazájuk történetesen nem a Bizánci birodalom, a már keresztény cserkeszek, örmények és a részben már keresztény alánok szomszédságában fekszik. így azonban nem maradhattak sokáig menten a keresztény tanoktól. Kalandozásaik alkalmával szerzett hadifoglyaik, a bizánci udvarral fentartott élénk politikai összeköttetésük, az őket felkereső keresztény kereskedők lassan-lassan elhintették közöttük a krisztusi hit magvait. Miként Zachariás rhétor feljegyzéseiből értesülünk, Kr. u. 530 táján Quardud, később pedig Maq örmény püspök térítgetett sikerrel a kimmériai Boszporusszal szomszédos kaukázusi onogur-magyarokközött.9 6 Bőv. 1. Bendejy: Egykorú kínai kútfők a mongolok 1237—38. évi hadjáratáról. Történetírás I. évf. 5—6. sz. Bpest, 1937. 7 Bőv. 1. Bendejy: Itil és Dubá. Új szempontok őstörténetünk keleti kútfőinek magyarázatához. Történetírás II. évf. 1. sz. Bpest, 1938. 8 Részleteket illetően a szerzőnek munka alatt lévő «Jeretány országa» c. összefoglaló művére utalunk. 9 Hóman: Magy. Tört. I. kt. 111.1. (Bpest, 1935. II. kiad.) — Moravcsik: M. Ny. XXIII. és XXVI. évf.
