Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Móra Mihály: Az egyházjogi irodalom útja. II.
74 MÓRA m;hály gyilagos megítélés követte. A helyzet változására világot vet az a tény, hogy amíg nemrégiben az olasz egyetemeken az egyházjogot, csak mint egy egységes tudományágat adták elő Diritto ecclesiastico cím alatt, újabban a kánonjog — Diritto canonico — néhány egyetemen külön önálló disciplinává fejlődött, a génuai állami és a milánói katolikus egyetemen saját tanszéke is van.1 3. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a Codex, bár szerepét természetszerűleg meghagyja, nem kedvez a partikuláris jognak és művelését nem mozdítja elő bár azért természetszerűleg nem zárja ki sem Németországban, sem másutt a belföldi irodalom virágzását. A partikuláris jog feldolgozásában nincs hiány. Kevesen mélyed- tek el azonban a résszerű egyházjog kialakulása kultúrtörténeti tényezőinek vizsgálatában. Ez az eddig kellő figyelemre nem méltatott újszerű szempont megkívánja, hogy ha már ezúttal e tárgyunkkal szorosan össze nem függő és messzevezető kérdést behatóan nem is tárgyalhatjuk, legalább röviden érintsük. Az egyházjog rugalmasan alkalmazkodik nemcsak az időhöz, hanem a területhez is. Éppen az az egyház egyik legnagyobb ereje, hogy jogát, anélkül, hogy belső lényegét és végcélját megváltoztatni kellene ; a változó korviszonyokhoz hozzáilleszti. Ezért viseli magán némely egyházjogi intézmény a környező világ jelét. A beneficális jog története elég adalékot nyújt erre. Nem kell nagy fantázia ahhoz sem, hogy a hívők erejének összefogásában, a laikus elem bevonásában, az átütő erejű tömegmozgalom szervezésében a demokratikus gondolatnak az egyház szervezetéhez idomított újabb transzformálását lássuk.2 Míg a környező világ időbeli hatása nagyjában az általános egyházjogba szívódik fel, a térbeli hatás, a föld és a nép különszerűsége a partikuláris árnyalatának egyik gyökere. Hilling mutatott rá legutóbb,3 1 Az utóbb említett egyetemen tanító Vincenzo Del Giudice professzor a kánonjog önálló, sajátos tudományjellege és művelése mellett tör lándzsát. (Per lo studio del diritto canonico nelle Universita italiane. Estratto dalia raccolta di studi in onore di Franceso Scaduto. Firenze, 1936. 42.1.) A kánonjog súlyát és jelentőségét szerző a következőkben foglalja össze. A kánonjog tárgyalja a történelem egyik legnagyobb szervezetének ma érvényes jogrendjét, amely egyedülállóan univerzális jellegű ; a kánonjog nemcsak ma befolyásolta igen tartósan a modern jogintézmények fejlődését, hanem ma is magasszínvonalú jogászi technikával rendelkezik ; fontossága kitűnik abból, hogy a katolikus egyház tagjainak és hatóságainak jogát és kötelességeit tartalmazza és tetemes részében az olasz állam területén is érvényben van. V. ö. A. f. k. K. 1936. 289. 1. 2 így látja Pöschl is, id. m. V—VI. 1. — A domináns arisztokratikus- monarchistikus alapvonás mellett az egyház alkotmányában érvényesülést talál a demokratikus elv más vonatkozásban is. Az ismertebb jelenségek mellett felemlíthető erre nézve a szokásjog szabályozása, amelynél a Codex I. C. szerencsés módon egyesíti a demokratikus gondolatot a monarchistikus sal. L. Trümmer grazi professzor id. munkáját, 218. 1. 3 A. f. k. K. 1936. 306. 1.
