Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Móra Mihály: Az egyházjogi irodalom útja. II.
AZ EGYHÁZJOGI IRODALOM ÚTJA 75 hogy valamely ország népi, földrajzi, gazdasági és társadalmi viszonyai az egyházi szervezetet és az egyházi életet mennyire befolyásolni tudja. A régebbi korra nézve különösen Arnold Pöschl, volt grazi professzor igyekezett kimutatni Stutz fentebb idézett vonatkozó munkái mellett az európai egyházjogban szerepet játszó gazdasági és társadalmi elemeket,1 újabban pedig Robert Höslinger1 2 kísérelte meg az északafrikai egyházra vonatkozólag az etnográfiái és földrajzi tényezők részbeni feltárását. A fentebb említett térbeli tényezők hatóerejét nem lehet elvitatni az újabb időkben sem. Elég legyen csak rámutatni a svájci egyházjog erősen demokratikus színezetére. Utalhatunk az egyházjog némely hazai résszerű jelenségére is, amilyen a magyar prímás különleges helyzete,3 a főkegyúri jog — «ez a rendkívüli, szinte érthetetlen, monstruosus valami, a késői középkornak egy vaskos, rudimentér maradványa, emléke»4 — féltve őrzött birtokállománya. Ezek kialakulásának egyik tényezője a magyarság szabadságszeretetével kapcsolatos nemzeti törekvésében, arisztokratikus-monarchikus gondolatvilágában is kereshető. Az egyháznak az alkotmány és fegyelem területén mindig erősebbé váló egységes szervezete következtében az ilyesfajta térbeli partikuláris befolyások létrejötte a jelenben és a jövőben mindinkább nehezebbé válik ; a Codex I. C. óta jelentőségük lecsökkent, ami persze nem jelenti a meglévő jogállomány megszűnését. A Codex előtti idők részben a tudományra rótták azt a feladatot, hogy az egyházjogot a tételes jog hiányain és nehézségein átvezesse. A kanonisták egy részének álláspontját Róma is elfogadta és az így kurialis nézetté vált. (A régebbiek közül többek közt Fagnani, Suarez, Pirhing, Reiffensthuel, az újabbak közül Wernz.) A kodifikáció utáni közvetlen idők a múlthoz viszonyítva megkönnyítik a tájékozódást, a gyakorlat feladata egyszerűbb lett, mint volt abban az időben, amikor a Codex hiányában kellett eligazodni, megállapítani quid iuris, de persze az élet azért az új törvénykönyv után sem állt meg. Ezenfelül még egy más szempont is szóbajöhet. Kérdés, hogy az új egyházi kodifikáció, mint ilyen, nincs-e olyan hatással a tudományra, mint a justinianusi kodifikáció volt egy ideig a római jogra. Justinianus tudvalevőleg a Digesta kommentálását a kihirdető consti- tutióban — Const. Tanta, 533 dec. 16 — eltiltotta és ennek volt részben következménye, hogy az önálló tudományos művelés elsorvadt, szegényes paraphrasis, paratitla és index készítésében merült ki. 1 Fó'ként : Bischofsgut und mensa episcopalis. Bonn. V. 1908. III. 1912. Die Entstehung des geistlichen G. Beneficiums S. A. Wien, 1926. 2 id. m. 3 V. ö. Sipos, Enchiridion.3 221., 224. 1. 4 L. Baranyay Jusztin tanulmánya. Egyházi Lapok, 1922 dec. 15-i szám.
