Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)

Tiefenthaler József: A misztika és az Eucharisztia

A MISZTIKA ÉS AZ EUCHARISZTIA 59 életnek is záloga (Ján. 6, 55).1 Az Eucharisztia Krisztus tanítása szerint egybekapcsolja a földi életet a túlvilágival, sőt a tűlvilági életnek némi anticipálása a földön, ami egészében misztikus gondolat. «Aki eszik engem, énáltalam él» (Ján. 6, 58) ; «aki e kenyeret eszi, örökké fog élni» (Ján. 6, 59). A szentmise látószögéből is idejutunk a lemondás, szenvedés és áldozat aszkéziséhez, mint az Eucharisztia kihatásának feltételéhez. Szent Pál szerint az Eucharisztia Krisztus halálának, tehát kereszt- áldozatának emléke.1 2 A szentmise a kereszthalál vérontás nélküli folytatása s ebből a szentmiséből lép ki az Eucharisztia. Tehát az áldozat és az Eucharisztia egybetartoznak, ami áttéve a földi erkölcsi életbe annyit tesz, hogy az Eucharisztia az áldozat, az aszketikus lemondás áldozatának tömjénfüstjénél tudja Krisztus és a lélek egyesülését létrehozni. Először itt a földön, azután a túlvilágon ; a földön mint ízelítőt, a túlvilágon mint tökéletes beteljesedést — Aquinói Szent Tamás szerint az «adeptio gloriae»-t.3 4 De tagadhatatlan, hogy mindazt a lelki hatást, melyet az Eucha­risztia ígér és azokat az eszközöket, amelyekkel ez a hatás elérhető, a misztikus léleknek is vágya és álma, a misztikus életmetódusok lélektana. 4. A misztika és az Eucharisztia találkozását kitűnően bizonyítja, hogy a nagy misztikusok egyúttal nagy eucharisztikus lelkek. Ez a tanulmány nem vállalkozhatik arra, hogy ezt a tényt a misz­tikusok könyvein, a misztikusokról szóló irodalmon végig vizsgálja, mert ennek kötetek tudnának csak tökéletesen megfelelni. Misztikus lelkek és misztikus élményeiket leíró misztikus írók mindenkor gazdagon ter­mettek az egyház kebelében. A tökéletesség után való törekvés, az Isten­nel való benső egyesülés utáni vágy és a kegyelmi életnek fenékig szóló kimerítése olyan gyönyörű, majdnem kizárólagos katolikum, mely a val­lásos irodalom és a keresztény vallástörténet legszebb lapjai közé tar­tozik. A legszélsőségesebbek természetesen a vizionáriusok, főképpen a misztikus nők ; a legmegbízhatóbbak viszont a kegyelmi élet dog­máinak mesgyéjén járók. Tételünk illusztrálására mégis megkísérlünk néhány kiegyen­súlyozott kegyelmi misztikust — kezdve az apostoli korszaktól egészen az újkorig — tételünk szempontjából kissé közelebbről megismerni. Az apostoli kollégium misztikusai : Szent János és Szent Pál* Vizionáriusok. Főleg Szent János, a «Palmos»-i látnok, kinek inspirált, katexochen vizionárius szent könyve az Apocalypsis. Szent János a szeretet-apostol ; utolsó vacsorán «Jézus kebelén 1 Augustinus, Johannes Ev. Bibi. cl. Kirchenväter v. 41. 2 1. Kor. 11, 26 és jegyzet. 3 Summa v. qu. 59, art. II. 4 Mersch : De corps mystique du Christ. Desclée, 1936.

Next

/
Oldalképek
Tartalom