Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Kontor Lajos: Az egyház vagyoni jogai a háború utáni konkordátumokban
AZ EGYHÁZ VAGYONI JOGAI A HÁBORÚ UTÁNI KONKORDÁTUMOKBAN 47 mértékre1 kiegészíteni lehessen, a hiányt a klérus javadalmazására vonatkozó állami törvények szerint az állam fedezi.1 2 A «Patrimonium sacrum» kezelését a megyéspüspökök tanácsa látja el, a Szentszék és a kormány részéről jóváhagyott szabályzat szerint.3 A román konkordátum 15. pontja — amely ellenszolgáltatás nélkül megszünteti a kegyúri jogosítványokat és kötelezettségeket — kimondja, hogy az egyházi épületek, plébánialakok és tartozékaik, továbbá a patronus által felajánlott többi egyházi vagyon, ha azok az egyházi jogi személyek nevére vannak telekkönyvezve, továbbra is azok tulajdonában maradnak, ha pedig a telekkönyvezés a patronus nevére történt, az ingatlanok az Egyház birtokában megmaradnak, s a haszonélvezeti jog ezután is a plébániát illeti. Ha pedig a plébánia megszűnik, s az azelőtti kegyúr az állam vagy valamely állami intézmény volt, az állam a plébánia javai felett ismét szabadon rendelkezhetik, ha pedig más volt a kegyúr, az épületek és a javak az Egyház birtokában maradnak. (Ez a rendelkezés megfelel az 1501. kánonnak.) A konkordátum 21. pontja szerint külön megegyezésre van szükség, ha olyan egyházi javak sorsáról van szó, amelyek az ország területén kívül székelő egyházi, illetőleg szerzetesi jogi személyek tulajdonai.4 A porosz konkordátum 5. pontja az alkotmány rendelkezései szerint biztosítja az egyházi testületek, intézetek és alapítványok tulajdoni és egyéb vagyoni jogait, s az egyházi célokra használt állami épületek és területek átengedését ugyancsak meghosszabbítja. A badeni konkordátum 4. pontjának 3. §-a szerint az egyházi vagyonkezelést az érsek szabályozza és intézi.5 Az állami épületek használatra való átengedését ez a konkordátum (5. §. 2.) is meghosszabbítja, de a badeni kormány fenntartja magának a jogot, hogy ezeket egyenlő értékű épületekkel elcserélhesse. Az Egyház kívánságára a badeni konkordátum is lehetővé teszi az egyházi tulajdoni és használati jogoknak a telekkönyvbe való bevezetését.6 1 Amint Restrepo megállapítja (Concordata, 345), az alkotmány erről a kérdésről nem rendelkezik. 2 A többi egyházi ingatlanvagyon, amely a földreform során nem adatott el, változatlanul a javadalmas kezelésében marad s a «Patrimonium Sacrum» támogatására ez a javadalmas csakis akkor számíthat, ha a javadalom hozadéka az említett mértéket nem éri el. 3 Ugyanez a püspöki tanács kezeli az erdélyi katolikus státus néven ismert «Fundus generalis Catholicus Religionis» és a «Fundus Generalis Catholicus Instructionis» vagyonát. 4 így rendelkezik a lengyel konkordátum 26., valamint a litván konkordátum 27. pontja is. 6 Az AAS megjegyzése szerint ez a vagyonkezelés az állam minden beavatkozása nélkül, a kánonjog szerint értendő. 6 Ugyanezt kimondta a lengyel (24), a litván (22) és a porosz (4) konkordátum is.
