Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)

Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudományi problematikája

42 IBRÁNYI FERENC meg a tőke. A mindennapi élet tőke alatt ért munkaeszközt, gyá­rat, pénzösszeget, kötvényeket, követelést, felraktározott áru­készletet stb. Mindez azonban a tőke anyagi, azaz hordozó mozzanata. Külön kell föltenni a második és fontosabb kérdést, hogy t. i. mi teszi mindezt tőkévé, vagyis mi a tőke formai mozzanata. A tőkeelméletek felsorolásánál rámutattam arra, hogy a külön­böző elméletek az említett három csoportba csak nagynehezen és eről­tetve sorozhatok be. Sokkal simábban menne a felosztás az anyagi és formai szempont különböztetése szerint. Materiális tőkeelméletek azok, amelyek főleg, vagy kizárólag a tőkét alkotó anyagi mozzanatokat jelölik meg, illetőleg a tőke jellegét az anyagi mozzanat természete szerint ítélik meg. Formalisztikus, apriorikus (immateriális) tőkeelméle­tek azok, amelyek merőben a formai jelleget kutatják, de azt minden anyagi és tartalmi mozzanattól elvonatkoztatva gondolják el. Végül a formális (vegyes) tőkeelméletek mind a két mozzanatra tekintettel vannak, azonban a tőke sajátos természetét a formai mozzanat mivolta szerint ítélik meg. A tőkét jellemző tulajdonságok nem az anyagi, hanem a formai mozzanatból folynak. Ezek előrebocsátása után adva van az eligazodás fogódzópontja. A merőben materiális tőkeelmélet nemcsak bölcseleti szempontból elutasítandó, hanem a tőkeelméletek ismertetése alapján gazdaság- elméleti szempontból is meghaladott álláspont. P. Sombart, Böhm- Bawerk nem vallanak ilyen értelemben materiális tőkefogalmat. Igaza van Balásnak, a merőben materiális elmélet a tőke problémáját meg­oldani nem tudja. A materiális tőkeelmélet bölcseleti gyökere egyéb­ként a pozitivizmus, empirizmus, illetőleg materializmus. A formalisztikus (immateriális) tőkeelmélet egyik formájában sem állja meg a helyét. Macleod és Bastiat felfogása részben kellően nem szabatos, részben naiv. Liefmannra vonatkozólag magamévá teszem Balás kritikáját. Balás Károly tőkeelméletéről már említettem, hogy nem tudom magamévá tenni és az okokra is rámutattam. A mondottak alapján Komorzinsky tőkemegoldását is el kell hárítanom. Nem marad tehát más, mint a formális (vegyes) tőkeelméletek közül kell vala­melyiket alapul venni a kamatkérdés erkölcstudományi tárgyalásának kiindulásánál. (Folytatása következik.) Ibrányi Ferenc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom