Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Bendefy László: Az ázsiai magyarok megtérése. II.
256 BENDEFY LÁSZLÓ püspökséget kellett szervezni mind a hunok, mind az onogurok számára, nápolybán. Ott 619-ben a keresztény hitre tért. Herakleios bizánci császár (610—641) személyes barátságának és jóindulatának birtokában tért vissza hazájába, Onogoriába (!) s ott magyar népét felszabadította a türk kagán támogatásával uralkodó Ermi-nemzetség hatalma alól. Uralmát 630—635 táján a még addig meg nem hódolt, perzsapárti törzsekre is kiterjesztette, amikor is Herakleios és Kurt szövetségüket megújították és szoros fegyverbarátságra léptek. A Kurt nevéhez fűződő térítések kezdetét 619-re tehetjük s miként Mihály szír pátriárka krónikája elbeszéli, az onogur-magyarok hat évtizeden át, mintegy 680-ig meg is maradtak keresztény hitükben mindaddig, míg a pogány kazárok betörésével és uralomrajutásá- val függetlenségüket el nem vesztették.21 Moravcsik Gy. felhívja figyelmünket a következő hasonlóságra :22 a magyar Gyula és Bulcsu vezérek konstantinápolyi látogatását és megkeresztelkedését nyomon követi Hierotheos püspök küldetése Toupxía-ba, ugyanígy Kurt fejedelem konstantinápolyi tartózkodása az onogur püspökség felállítását vonja maga után.23 Tudunk arról is, hogy a pogány magyarság általában nagy türelmet tanúsított a kereszténységgel szemben. Igaz, hogy a kazár uralom alatt az ősi pogány hit újra feléledt, sőt megerősödött, de az is igaz, hogy a kazár birodalomban, ahova a kaukázusi magyarság is tartozott, számos keresztény, mohamedán, sőt zsidó hittérítő is működött nem kis sikerrel. Szent Ciril, a szlávok nagy apostola, a kazár kagánhoz utaztában (860-ban) találkozott egy magyar csapattal. Előbb életére törtek, de mikor Ciril beszélni kezdett hozzájuk, figyelmesen meghallgatták, majd békésen útjára bocsátották... Ugyanígy járt 880-ban Szent Ciril öccse, Szent Metód is a Duna mentén kalandozó magyar vezérrel. Ez magához hívta Metódot, tisztes fogadásban részesítette, meghallgatta tanítását, végül pedig békén elbocsátván, imáiba ajánlotta magát.24 A keresztény hitnek a magyarok, különösen pedig az előkelőségek közti elterjedése nem elszigetelt jelenség. A VIII. század végétől kezdve a keresztény hit rohamosan hódított teret a török népek körében. * * * A keresztény hit elterjedése és végleges megerősödése a jelek szerint a XI. század hajnalán lett általánossá Jeretány országában. 7 alatt idézett munkámban bebizonyítottam, hogy Gardízl és Al Bakrï oly sokat vitatott leírása nem az etelközi, sem a levediai, hanem (az 1. szakaszt kivéve, amelyben a baskiriai magyarság lakóhelyét 21 L. Magyar honf. kútfőiben Kuun G. gr. tollából. 22 V. ö. 19. a. id. m. 94. 1. 23 V. ö. Skylitzes-Kedrenos, ed. Bonn. 328. 24 Kmoskó M.: Gardîzî a törökökről. Századók, 1927. 149—171. 11.
