Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Bendefy László: Az ázsiai magyarok megtérése. II.
AZ ÁZSIAI MAGYAROK MEGTÉRÉSE 257 Először Gardîzî állításával foglalkozunk. Gardîzî leírásának közkézen forgó másolatáról és fordításáról21 Kmoskó M. igen alapos és kiterjedt tanulmányokra valló dolgozatban24 mutatta ki, hogy lényegében sajtó- és értelemzavaró, sőt a szöveg eredeti értelmét megváltoztató hibáktól nem ment munka. Kmoskó évek munkájával felkutatta a Gardízí-féle leírás két kéziratos példányát és ezek egybevetésével megoldotta azokat a fordítási nehézségeket, amelyekkel Kuun G. gr. nem tudott megbirkózni. Kmoskó tanulmányaiból derült ki, hogy a Gardízí-féle leírás második szakaszának (7 a. id. m. 2b sz.) helyes fordítása a fenti szöveg. Ebben a «korhelyek* szó a tréfáskedvű író szójátéka (tdrkaran) a «törökök egyik fajtája» helyett. Másutt teljesen hasonlóan a bolgárokat tréfásan «gonosztevőknek» nevezi. A «jézushitű» szó Kmoskónak azt a gondolatot sugallta, hogy ebben a leírásban Gardîzî a szentistváni magyarságról beszél. Feltevését néhány látszólagos bizonyíték támogatta, végeredményben azonban oda jutott, ahova a többi szerző: hol sok, hol meg kevés volt Gardîzî szövege ahhoz, hogy a tetszetős elgondolást arra ráerőszakolni lehessen. Ki kell azonban emelnem : bár Kmoskó következtetéseiben a legtávolabb került az igazságtól, mégis, hogy ma Gardîzî szövege tisztán áll előttünk, az igen nagy részben Kmoskó érdeme s munkássága nélkül a mai eredményeket nem érhettük volna el. A Gardîzî által említett jézushitű magyarok nem lehet Szent István népe, mert erről a magyarságról a szóbanforgó kútfő — kimutathatóan — nem emlékezik meg. De nem lehet a baskiriai magyarság sem, mert arról meg tudjuk, hogy nem volt jézushitű.25 El kell fogadnunk tehát azt az egyetlen lehetőséget, hogy Gardîzî idejében, tehát a XI. század elején a jeretányi magyarság zöme már keresztény volt. Számos bizonyítékunk van arra vonatkozóan, hogy a jeretányi magyarság földjének legsűrűbben lakott része a Kuma-io\yó lapálya volt.26 Minthogy ezt a vidéket a hittérítők és a kereskedők (Gardîzî 25 L. Bendefy 2. a. id. m. és Bendefy: Fr. Julianus utazásának kéziratos kútfői. — Fontes authentici itinera Fr. Juliani illustrantes. Latin-magyar teljes szöveg- és facsimile kiadás. Bpest, 1937. 26 Bőv. 1. 7. a. id. m. Az erre vonatkozó okmányszerű bizonyítékokról következő (III.) közleményünkben adunk számot. Theologia. 17 határozza meg az utóbbi szerző) a jeretányi, tehát a Kumamenti, vagy más szóval a kaukázusaljai magyarságra vonatkozik. Ebben a két fontos kútfőben az alábbi egymásnak megfelelő (7 alatt idézett munkámban 2b, ill. 3-mal jelzett) szakaszokat találjuk : Gardîzî (1050 körül) ... Ezek a magyarok jézushitűek a korhelyek közül. Al Bakn (10S0 körül) ... a magyarok bálványimádók.
