Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)

Aistleitner József: A Keret-legenda

18

AISTLEITNER JÓZSEF

(70) Süss meg (?) egy szárnyast m> az áldozat számára,

Tölts meg egy ezüstkannát <72> borral,

Egy aranykannát mézzel ;

(73) Menj fel torony ormára,

(70 Menj fel a falháton ülő <7b> torony ormára,

Emeld ég felé m kezedet, áldozz a Bikának,

(77) Él-nek, a te atyádnak,

Hódolj Baal-nak (7s> áldozatoddal,

Dágon fiának os» ételáldozatoddal !

Azután szállj le, m Keret, a tetőről,

Készíts isi) élelmet a városnak,

(82) Búzát, a tarisznyába (?) valót ;

(83) Süssenek kenyeret öt (hónapra eleget),

(84) M\-ot, hat hónapra valót.

Él tehát meghagyja kedvelt fiának, hogy készüljön fel hosszú útra ; mivel az út egyben hadi vállalkozás is lesz, indulás előtt be kell mutatni az ilyenkor szokásos áldozatot is. — A következő előírások a mozgósítandó sereg összetételére, a honnmaradottakra és a búcsúzokra vonatkoznak :

(86) Hívd be a nemeseket,

S vonuljon ki m a had, a nemesek hada ; iss» Vonuljon ki, hívd egybe m saját hatalmas seregedet :

(89) Háromszázszor tízezret ; iso) Számtalan csatlóst,

O« Töméntelen snn-t !

(92) Ezrivel vonuljon fel a közvitéz,

(93) És tízezrivel mint az eső (hullása) ;

(94) Párosával menjenek a jeles (vitézek),

ős) Hármasban a válogatottak, valahányan vannak.

(96) A magáramaradt reteszelje el házát,

ói) Az özvegy csukja magára a reteszt ;

os) Az új férj felejtse el (?) (ge> a (nász) ágyat l1

Újhold legyen az elindulás napja :

Figyelje (?) az (éjjeli) őr (?) a csillagképeket (?)

S (amikor) eléhozza Ter ah aon az újholdat,

(Amikor) felragyogtatja feleségének, ao2> éto-nek, Szerelmesének, uo2> Mr-nak (örömére),1 2 (Akkor) úgy lepjétek ao4> el a mezőt, mint a sáska, aco) S a puszta határait, mint a tücsök (?) !

1 A hadbavonulás alól tehát az imént nősültek sem kaptak felmentést ; eltérően intézkedik Dt. 24, 5.

2 Én és Nkr alkalmasint egy és ugyanannak az istennőnek párhuzamos jelzései.