Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)

Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudományi problematikája

kiváltani tudó erőfelesleg, vagy : «a tárgyi jószágokon és ezek forgal­mán alapuló gazdasági hatalom».1 A forgalomba beállított gazdasági erőfelesleg anyagi mozzanatá­ban is kibővül. Mivel a gazdasági erőfelesleg a forgalomban, fizetési közösségben csak úgy tud érvényesülni, ha a forgalom eszközét, a fize­tési közösség kapcsát is lefoglalja a maga számára, a gazdasági erő­felesleg hordozójává lesz a pénz is. Az ember teszi meg az aranyat vagy más fizikai jószágot pénzzé. Az ember teremti meg a pénz és a fizetési közösség révén az egyszerű forgalmi, azaz pénzgazdaságot. Az ember tökéletesíti az egyszerű pénzgazdaságot tőkés gazdasággá, amennyiben a termelést szolgáló gazdasági erőfelesleget is belevonja a forgalomba. Ezzel kapcsolatban elkerülhetetlen, hogy a pénzt meg ne tegye az erőfelesleg hordozójává. A termelést szolgáló erőfelesleg forgalomképes alakja a pénztőke. A merev, nehézkes gazdasági erő­feleslegnek forgalomképes alakban való megjelenése, mintegy csepp­folyóssá válása teszi lehetővé, hogy a tőke a hitelszervezetek csator­náin keresztül mindig készenlétben legyen ott, ahol szükség van rá. Amennyiben a pénz a tőke hordozójává válik, annyiban a pénz­tőke anyagi mozzanata a pénz, formai mozzanata a tőke. Ámde a dolog természetét illetőleg a formai mozzanat az irányadó. Következőleg a pénztőke természetét nem a pénz mivolta, hanem a tőke természete határozza meg. Amint a pénz mivoltára nincsenek befolyással a pénz anyagának fizikai mivoltában rejlő tulajdonságok (pl. az arany vagy ezüst keménysége, olvadási foka, a papiros könnyű szakíthatósága és égethetősége), éppen úgy a pénztőke tőke-mivoltát illetőleg közömbös a pénz csereeszköz jellege. Találóan mondja Balás, hogy a kapitalista gazdasági rendben a pénz nem úgy szerepel elsősorban, mint csere­eszköz, hanem mint a tőkének a legáltalánosabban elfogadott, ,elő- mutatóra szóló és meghatározott személytől eltekintő igazolványa.2 A gazdasági élet forgalmába beállított tőke anyagi mozzanata a leg­különbözőbb fizikai jószágot foglalja magába, a tőke természetét meg­határozó formai mozzanat azonban egy és ugyanaz. Az anyagi mozzanat folyton változik, hol áru, hol pénz alakját ölti magára, amint joggal jegyzi meg Marx, a formai mozzanat azonban változatlan mindaddig, míg meg nem szűnik tőkének lenni. Clark hasonlata is találó. Amint az élő organizmus sejtjei változnak és kicserélődnek az életfolyamatban, maga az organizmus azonban ugyanaz marad, úgy váltják föl egymást a megmaradó tőke funkciója folyamán a tőkét kitevő jószágok. A for­galmi gazdaság életében megszűnő tőkejószágok helyébe lépő javak ugyanannak az erőfeleslegnek a tőkejellegét öltik magukra. A tőke fogalmával szoros kapcsolatban van az idő folyamatának egymásutánja 1 Heller Farkas, i. m. 219. 3 Balás Károly, Politikai gazdaságtan, 276. A KAMATKÉRDÉS ERKÖLCSTUDOMÁNYI PROBLEMATIKÁJA 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom