Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudományi problematikája
A KAMATKÉRDÉS ERKÖLCSTUDOMÁNYI PROBLEMATIKÁJA. 5. §. Megoldás. (Folytatás.) A formális tőkeelméletek közül Heller Farkasé leginkább követhető. Ami Heller gazdaságtanának történeti elhelyezését illeti, a híres osztrák iskolából nőtt ki, annak tapasztalatait és eredményeit értékesíti. Már pedig a közgazdaságtan történetének tanúsága szerint a klasz- szikus iskola csődje és az ellenhatásként megszületett iskolák megrendülése után azok az alapok látszanak legmegbízhatóbbaknak és legszilárdabbaknak, amelyeken az új osztrák iskola elindult. Az új osztrák iskola hatása alól nem tudták magukat kivonni az új olasz és amerikai közgazdaságtan nagy mesterei sem. Továbbá Heller tőkefogalmára nehézség nélkül alkalmazható a formai és anyagi mozzanat különböztetésének bölcseleti szempontja is. Heller nyomán tehát felelni akarok arra a kérdésre, hogy mi a tőke, hogy a kamatkérdés erkölcstudományi megoldása elindulhasson. A gazdasági tevékenység egyik pillére az a tény, hogy az ember testi és szellemi életének fenntartásában és kifejlődésében a külvilágra van utalva. Magát a külvilágra utaltságot nevezi a közgazdaságtan szükségletnek. A szükséglettel szemben vannak a külvilág tárgyai, mint javak. A javak alkotják a gazdasági tevékenység másik pillérét. A javak felhasználása, amely mindig emberi erőkifejtéssel jár, eszközli a szükséglet kielégítését, a közvetlen fogyasztást. Az első gazdasági tevékenység pedig az a haszonítélet, amely kapcsolatot létesít a külvilág tárgyai és az alanyi szükséglet között, azaz a szükségletkielégítés eszközéül meglátja és beállítja a javakat. Ezért az első gazdasági tevékenység szükségképen kapcsolatos értelmi és akarati, tehát szellemi művelettel. Az értelemmel föl kell ismerni a külvilág tárgyainak hasznosságát, az akarat tevékenységével pedig meg kell tenni eszköznek, azaz kapcsolatba kell hozni azzal a céllal, amely a szabad emberi tevékenység viszonylagos végpontja. Az általános haszonítélet részlegessé válik az értékelésben, amely az itt és most egymás mellett álló, sürgősségi fokok szerint skálát alkotó, különböző szükségleteket egybeveti a rendelkezésre álló javakkal. A haszonítélet csak az értékelésen keresztül tudja irányítani a gazdasági tevékenységet. Az ember természetébe beoltott tökéletességre, illetőleg tökéle
