Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Rónay György: Monoszlói András
164 RÓNAY GYÖRGY Perényi Ferenc váradi püspök humanista köréhez tartozott s Calcagnini egy levele szerint summa litteratura summa humanitasszal ölelkezett benne. Ilosvai István pedig a hazai törvényeket gyűjtötte s Telegdi Miklóst küldte ki a krakkói egyetemre. 1552—1555 váradi prépost volt, a káptalan föloszlása után pedig Nagyszombatba ment, ahová a Krakkóból hazatérő Telegdi is követte. Ő adta ki később Mosóczy Zakariás nyitrai püspökkel közösen pártfogója kéziratban maradt gyűjteményét. Az ő igazgatásuk alatt az iskola bizonyára kitartott a nagy hagyományok ápolása mellett.1 Említettük, hogy Monoszlói 1552-ben született. A váradi káptalan történetéből viszont tudjuk, hogy a káptalani iskola 1557 után már nem működött, mivel a fönntartó testület föloszlott. Monoszlói ekkor öt esztendős volt. Ez a tény meglehetősen valószínűtlenné teszi azt az állítást, mintha a kanonoki tanintézet növendéke lett volna ; különben ezt életrajzai sem mondják határozottan s a tudósítás úgy is értelmezhető, hogy esetleg a városi iskolának volt látogatója, ilyennek létéről ugyanis Váradon van tudomásunk. Mindez különben a mondottakból nem von le úgyszólván semmit. Akárhol végezte is első tanulmányait, az iskolázás módszere, kivéve a protestáns tanintézeteket, mindenütt azonosan a középkori trivium keretei közt mozgott ; azok a hagyományok pedig, amelyeket Várad humanizmusa jelentett, érvényesülhettek, mint kedves és a szülőföldről való bizonyára ápolt emlékek akár onnét távollétében is, egy olyan lelkialkatú, minden kultúrjelenség iránt annyira fogékony lélekben pedig, mint Monoszlói volt, egészen biztosan érvényesültek. A családi hagyaték mellé tehát, mellyel az ifjú az életnek nekiindult, bízvást hozzátehetjük a város hagyatékát: skolasztikus iskolázást, humanista virágzás emlékeit, nagy keresztény múlt képeit és nagy helybeli férfiak eszményképeit. Ilosvaiét annál is inkább, mert ő mint Telegdi pártfogója, mint a káptalan tagja és mint jogtudós, termékenyen tovább élt az emlékezetben Nagyszombatban is, ahová, mint a katolicizmus végvárába és az új, a trienti zsinatban gyökerező szellemiség forrásába, Monoszlói élete is kapcsolódik. További tanulmányai színhelyéül a források Bolognát és Bécset említik. Ezeknek a hatását kell a továbbiakban szemügyre vennünk. A jogi karáról híres bolognai egyetemen a középkortól fogva sok magyar megfordult ; humanistáink is kedvelték, s Magyi Sebestyében Monoszlói akár közvetlen példát is láthatott volna maga előtt. Bologna azonban a katolikus papság előtt is rokonszenves volt. Szondi Pál esztergomi kanonok 1557-ben jelentős alapítványt is tett ott tanuló magyar és horvát ifjak javára, azzal a kikötéssel, hogy az alapítványosok legalább huszonöt évesek legyenek, s előzőleg valamely főiskolán legalább 1 Magyi Sebestyénről Horváth János i. m. 212—213. 1. Ilosvairól Koi- lányi : Esztergomi kanonokok 164—165.
