Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)

Rónay György: Monoszlói András

MONOSZLÓI ANDRÁS 165 három évig hallgassák a grammatikai és logikai előadásokat. Szondi halála után több főpap is hozzájárult az alap emeléséhez, főkép olyanok, akik ott nyerték kiképzésüket. így egy Monoszlói János nevű zágrábi püspök 1584-ben 800 rajnai forintot hagyományozott. Ha ez a Monoszlói rokona volt Andrásnak, úgy könnyen föltehető, hogy ő küldte ki Bo­lognába, ahol maga is tanult annakidején. Egyébként Monoszlói András írásaiban nincs nyoma annak, hogy az itt töltött idő különösebben hatott volna rá, jegyzete nem maradt fönn.1 Annál fontosabb fejlődése szempontjából a bécsi egyetem. Ezt a 16. század elején a humanizmus befogadása virágoztatta föl újra, friss életet vive még azokba a tudományokba is, amelyekkel közvetlen kap­csolata nem igen lehetett. A megújulással természetesen karöltve járt a skolasztika tekintélyének végső elveszése.1 2 Az 1551-ben Bécsbe települt jezsuiták fogták föl a hanyatló vallásos tudományok ügyét, Ferdinánd alatt oly sikerrel, hogy az 1558-iki császári rendelet az egyetemen két hittudományi katedrát biztosított a rendnek. Miksa uralomra jutása azonban megakasztotta terjeszkedésüket. Annak a törekvésnek, amely ekkor a «római katolikus» és «katolikus» kifejezések közül az utóbbit részesítve előnyben s azt dogmatikai helyett etimológiai értelemben használva, bizonyos türelmi állapotot igyekezett teremteni katolicizmus és protestantizmus között, ez utóbbinak nagyarányú előretörése lett az eredménye az egyetemen is. Már egy 1564-iki rendelet eltörli azt a köte­lezettséget, hogy a promóció előtt állónak le kell tennie a római katolikus hitvallást s elégnek mondta, ha valaki kijelenti, hogy katolikus és a kato­likus (egyetemes) Egyház tagja. 1568-ban Kaspar Piripach orvosdoktor, az egyetem rektora, az 1554-iki Ferdinánd-féle egyetemreformálás szö­vegéből kitörülte a jelöltek kötelező vallomásának szövegéből a «kato­likus» szót (hogy a catholicae fidei tagja) és a «keresztény» (christianae) szóval helyettesítette, egy ugyanez évi dekrétum pedig kifejezetten meg­mondja, hogy az ágostai hitvalláshoz tartozás nem lehet akadály a dok­tori fokozat elérésében s ha van ilyen szokás, azonnal abba kell hagyni. 1574 áprilisában rendelet jelenik meg, hogy a jezsuiták maradjanak meg a legszigorúbban a Ferdinándtól nekik adott két katedra keretei közt s minden túllépést jelentsen az egyetem az udvarnak. Nemsokára e két katedra közül is elveszik az egyiket a rendtől. így s az anyagi támogatás elmaradásával, holott ez például az orvosi fakultásra bőségesen megvolt, nem csoda, hogy e kor dékánjai, rektorai, doktorai többségükben protes­tánsok voltak s minden erejükkel fölléptek a teológiai fakultás ellen. 1576—1589 nem volt doktori promóció a teológiában. Rudolf uralkodása azonban változást hozott ismét. 1578-ban rendeletet kapott az egyetem, hogy katolikus rektort válasszon s mikor a protestáns jogtudós 1 Fraknói : Hazai és külföldi iskolázás a XVI. században, 236—38. 1. 2 Aschbach : Die Wiener Universität und ihre Humanisten, 60—120. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom