Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Kontor Lajos: Az egyházi javadalombetöltés szabályozása a háború utáni konkordátumokban
70 KONTOR LAJOS mint az előbb tárgyalt konkordátumokban volt, mert a Szentszék egyenesen arra kötelezte magát, hogy nem erősít meg olyant, aki ellen a kormány politikai kifogást támaszt. Ebből Mörsdorf azt következteti, hogy ha a megválasztott ellen a kormánynak politikai kifogása van, akkor a Szentszék a választást nem hagyhatja jóvá, hanem újra köteles három jelöltet megnevezni s új választást kell tartani. (Th. u. Gl. 1934. 725.) Ez a magyarázat azonban — bár a konkordátum szövege indokolja — ellentétben áll az új birodalmi alkotmány ama rendelkezésével, hogy az Egyház az egyházi hivatalokat az állam közreműködése nélkül töltheti be. A német birodalmi konkordátum 14. pontja már erre az álláspontra helyezkedik, sőt — amint arra már hivatkoztunk — határozottan ki is jelenti, hogy a megválasztott püspök ellen felhozott politikai észrevétel nem lehet vétójog gyakorlásának az alapja. Megkívánja még a porosz konkordátum (9. pont), hogy a püspök (továbbá a káptalan tagja, valamint az egyházmegyei szeminárium rektora és tanára) német állampolgár legyen, német egyetemre jogosító érettségivel rendelkezzék, további feltétel legalább háromévi teológiai tanulmány elvégzése (az egyházi törvénykönyv 1365. kánonja hatévi tanulmányt ír elő !). Ezeket a tanulmányokat valamelyik hazai egyetemen, avagy püspöki szemináriumban vagy pedig valamely Rómában lévő egyházi főiskolán kell végezni. Közös megegyezéssel ezek a feltételek mellőzhetők (a bajor konkordátumból ez a lehetőség hiányzik), nevezetesen más németnyelvű (pl. szerzetesi vagy Ausztriában lévő) hittudományi főiskola elvégzése is elfogadható. (Mindezeket a rendelkezéseket magában foglalja a badeni konkordátum 7. pontja és a német birodalmi konkordátum 14. pontja is.) A badeni konkordátum 3. pontja szerint a Szentszék a káptalannak széküresedés alkalmával készített és az érseknek évenként beküldött listái alapján, vagy akár azok figyelembevétele nélkül, jelöl hármat, akik közül a freiburgi érseket a káptalan titkos szavazással választja meg. A Szentszék a választás jóváhagyása előtt kérdést intéz a badeni kormányhoz, hogy meggyőződjék arról, nincs-e a megválasztott ellen politikai (tehát nem pártpolitikai) szempontból kifogás. (Általános politikai szempont pl. az állam egysége, biztonsága, integritása stb.) Ha ebben a kérdésben nem jön létre megegyezés a Szentszék és a badeni kormány között, a Szentszék szabadon jár el. Ugyanez az eljárás az utódlási jogú koadjutor kinevezése esetén. A badeni konkordátum jelentős haladás a porosz konkordátumhoz képest az Egyház szabadságának biztosítása szempontjából. Különösen fontos itt, hogy a Szentszék a kormány politikai ellenvetése esetén is kinevezheti jelöltjét, míg a porosz konkordátum szerint az erősebb jogosítvány a kormányt illeti meg. A német birodalmi konkordátum általános elvként biztosítja az Egyház részére az összes egyházi hivataloknak és javadalmaknak az
