Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Kontor Lajos: Az egyházi javadalombetöltés szabályozása a háború utáni konkordátumokban
64 KONTOR LAJOS (visszaállítja a pápai államot és a pápa szuverénitását elismeri), a második a 45 pontból álló tulajdonképeni konkordátum, a harmadik pedig a pénzügyi konvenció, amely az Egyház ama kárának részleges megtérítését biztosítja, amely az Egyházat a pápai állam megszüntetésével érte. 9. Románia (1929 július 7.). Ez volt az első konkordátum, amelyet a Szentszék olyan állammal kötött, amelynek skizmatikus államvallása van. Hét esztendeig tartott a 23 pontból álló konkordátum megalkotása. 1932-ben egy második konvenció követte, amely az erdélyi katolikus statust alakította át. 10. Poroszország (1929 augusztus 13.). A 14 pontból álló konkordátum létrejövetelét tíz esztendős alkudozás előzte meg, de a katolikus iskolák kérdésében még ekkor sem jött létre megegyezés, úgyhogy ezekről a porosz konkordátum hallgat. 11. Baden (1933 március 11.). A 13 pontból álló konkordátum, amelyhez két pótjegyzőkönyv járul, általában a porosz konkordátum rendelkezéseit veszi át. 12. Németország (1933 szeptember 10.). A Hitler-uralom a konkordátumok kötése tekintetében is megteremtette a birodalmi egységet, amikor a Szentszékkel az egész birodalomra szóló érvénnyel kötött konkordátumot s kimondotta, hogy a jövőben az egyes német államok csakis a birodalom engedélyével köthetnek konkordátumot. A birodalmi konkordátum nem helyezte hatályon kívül a bajor, a porosz és a badeni konkordátumokat, hanem azokat kiegészíti. A birodalmi konkordátum ugyanis kimondja, hogy a birodalmi konkordátum érvényes az említett három német tartományra nézve is olyan ügyekben, amelyeket a tartományok konkordátumai nem szabályoznak. A birodalmi konkordátum 34 cikkelyből áll és pótjegyzőkönyv csatlakozik hozzá. 13. Ausztria (1934 május 1.). A 23 pontból álló osztrák konkordátum — amelyhez terjedelmes pótjegyzőkönyv járul — valamennyi konkordátum között a legrészletesebben és a leglojálisabban szabályozza az Egyház és az állam közötti viszonyt. 14. Jugoszlávia. A jugoszláv konkordátumot 1935 július 25-én írták alá a Vatikánban, minthogy azonban még nem ratifikálták, a szövegét nem tették közzé, bár a kiszivárgott hírek szerint az Egyház érdekeit a konkordátum teljes tárgyilagossággal szolgálja. (Theol. prakt. QU. sehr. 1935. 870.) Az alábbiakban a konkordátumok egyik legnagyobb jelentőségű kérdéskomplexumát, a javadalmak betöltésére vonatkozó rendelkezéseket vizsgáljuk, még pedig először a püspökségek, illetőleg az érsekségek, majd a káptalani és végül a kisebb (plébániai) javadalmak betöltésének módozatait vesszük sorra és hasonlítjuk össze. Megjegyezzük, hogy a Szentszék és az államok közötti megegyezések nem mindig viselik a konkordátum nevet, többször konvenció a nevük s az alábbiakban ezeket a kifejezéseket nem mindig különítjük el.
