Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Kontor Lajos: Az egyházi javadalombetöltés szabályozása a háború utáni konkordátumokban
AZ EGYHÁZI JAVADALOMBETÖLTÉS SZABÁLYOZÁSA 63 háború utáni konkordátumokból jóformán teljesen eltűnt1 s amelyik állam konkordátuma kiterjed a házasságkötés szabályozására, azokban az Egyház törvényei majdnem teljes mértékben érvényesülnek. A papság privilégiumainak biztosítása, a hitoktatás ügye, továbbá a katolikus iskolák és egyesületek sorsának biztosítása szintén tervszerű gondoskodás tárgyai az új konkordátumokban. * * * A Szentszék a háború után időrendben a következő államokkal kötött konkordátumokat :1 2 1. Lettország: (1922 november 3.). A konkordátum 22 rövid pontja lojális jóindulattal biztosítja az Egyház jogait. 2. Bajorország (1925 január 24.). A konkordátum 16 cikkelyből áll s bár a szocialista uralom alatt jött létre, «az iskolák, javadalmak és a szerzetesek ügyeinek szabályozására kiváló példát nyújt» (Perugini). 3. Lengyelország (1925 június 2.). A Szentháromság említésével kezdődő konkordátumnak 27 cikkelye és egy függeléke van. Ez a konkordátum arról nevezetes, hogy az előkészítő tárgyalásokat Ratti Achilles varsói visitator apostolicus, a jelenlegi pápa folytatta le. 4. A Franciaországgal 1926 december 4-én kötött két rövid konvenció a közelkeleten működő francia követek liturgikus privilégiumait biztosítja. 5. Litvánia (1927 december 10.). A 28 pontból álló konkordátum a lengyel konkordátum mintájára készült. 6. Csehszlovákia (1928 február 2.). A 6 pontból álló megállapodás neve «modus vivendi», ami arra mutat, hogy nem végleges megállapodás, hanem a halaszthatatlan kérdések ideiglenes szabályozása. 7. Portugália (1928 május 3. és 1929 június 29.). A két konvenció a távolkeleti gyarmatokon kialakult kettős iurisdictio megszüntetése céljából jött létre s belőlük csupán az államfő püspöknevezési jogának a szabályozása érdekel bennünket. 8. Olaszország (1929 június 7.). Lateráni szerződés néven ismeretes az a három paktum, amelyek közül az első megoldja a római kérdést 1 Amíg 1790-ben a püspökségek 68%-a királyi kinevezés útján töltetett be, ma ez az arányszám csak 4%. A jelenlegi kb. 1250 püspökségből de iure 17 (Strassburg, Metz püspöksége, Haiti érseksége és 4 püspöksége, Peru érseksége és 9 püspöksége), továbbá de facto 31 érsekség és püspökség (Argentina, Bolivia, Paraguay és Venezuela 5 érseksége és 26 püspöksége) esik az államfő nevezése alá (nominatio). L. Kindermann: Das landesfürstliche Ernennungsrecht. Warnsdorf, 1933. 2 A háború után kötött konkordátumok annakidején a Vatikán törvénytárában (Acta Apostolicae Sedis) jelentek meg. Az összes konkordátumokat újabban két kiadványban adták közre ; az egyik A. Perugini: Concordata Vigentia, Roma, 1934, a másik Restrepo: Concordata regnante Sanctissimo Domino Pio PP XI. inita, Roma, 1934. Az első munkát a pápai jogi intézet, a másodikat a római Gergely-egyetem adta ki.
