Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Kárpáthy-Kravjánszky Mór, vitéz: A magyar király és királyné esztergomi kanonoksága
A MAGYAR KIRÁLY ÉS KIRÁLYNÉ ESZTERGOMI KANONOKSÁGA 61 riosissimus-nák1, de ő viszont magát Dei gratia királynak tartja,1 2 amely cím azután véglegesül. A krizmát is egyszerű inunctio váltja fel szentelt olajjal,3 ami már a püspöki ordótól való különbség kiemelése. Királyaink végre Esztergomot is elhagyják, IV. Béla odaajándékozza a királyi palotát is az érseknek4 és habár mindvégig az esztergomi érsek marad a királyi udvar illetékes főpapja, de megszűnik és feledésbe megy a benső viszony az esztergomi káptalannal, hiszen már Székesfehérvárt koronáznak, sőt a kalocsai érsek is jogot formál a koronázáshoz és a veszprémi püspök a királyné koronázási jogát meg is szerzi.5 Tekintve azt, hogy a VII. Gergely-féle eszmék Kálmán királyunktól kezdve már teljesen érvényesülnek, királyaink kanonoksdgát és egyházrendiségét Szent Lászlónál továbbra nem lehet már fenntartani. A királyok kivetkőznek az egyházrendi jellegből, nálunk még az egyházi ruhákból is. Albert királyunknál az egyházi ruhák már vestimenta regalia6 és mikor Miksát Pozsonyban koronázzák, ő már csak «szent István palástján veszi magára,7 mert a többi egyházi ruha minálunk már teljesen megszűnt.8 Az újkor még két király-kanonokot ismer Rómában. III. Fülöp spanyol királyt és utódait valami fejedelmi kegy honorálásaként veszi tagjai közé a Santa-Maria-Maggiore káptalanja. Még XIII. Alfonz is érvényesítette ezt a jogát, XIV. Lajos pedig megszerzi a francia királyoknak a Laterán kanonokságát. Ennek emlékére néhány éve Szent Lucia napján a francia követ, a francia intézetek és kolónia jelenlétében ünnepélyes szentmisét mond a lateráni káptalan Franciaországért.9 * * * Most derítik fel az ásatások árpádházi királyaink esztergomi fényes palotáját. Vájjon az ott talált kőtrónus nem Szent Istváné-e, akárcsak az aacheni Pfalzkapelle magas trónusa Nagy Károlyé? Nagyon sok egyházi vonás kopott le a magyar koronázásból, de annál nagyobb lett közjogi jelentősége. Nem veszítenénk vele, ha jobban hangoztatnók a közjogi értékek mellett koronázásunk egyházi jellegét. A magyar Sión főkáptalana pedig önmagát becsülné meg, ha módját ejtené, ha itt lesz az ideje, hogy a magyar király és királyné ősi stalluma valami alakban Újraéledjen. Vitéz Kárpáthy-Kravjánszky Mór. 1 U. o. 107. 2 U. o. 110. 3 II. Endre kéri III. Incét, hogy Kálmán herceget eis in Regem inungat. U. o. 205. Majd u. o. 209—210., 578—579., 204—206. stb. 4 U. o. 375—376., 439—441. 5 U. o. 141., 187—189., 198—200., 209—210. 6 Bél, Notitia Hungáriáé, Bécs 1735., I. 346—347., 351. 1 Bél, Notitia Hung. L, 293. 8 U. o. 351. 9 Mons. Pio Paschini egy. tanár, a Seminario Romano rektorának szíves közlése.
