Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Kárpáthy-Kravjánszky Mór, vitéz: A magyar király és királyné esztergomi kanonoksága
A MAGYAR KIRÁLY ÉS KIRÁLYNÉ ESZTERGOMI KANONOKSÁGA 55 veendő szentelménynek, hanem szentségi szertartásnak tekintették. Még a 12-ik század második felében a Petrus Damianus-nak tulajdonított Sermo is az inunctio regist, akárcsak a püspök- és a templomszentelést is, a szentségek közé sorolja1 és csak III. Ince 1204. évi dekretálisa állít fel különbséget a Szentlélek erejét közvetítő krizmával való felkenés, ahogy a püspökszentelésnél, és az egyszerű szentelt olajjal való felkenés között, amely átmegy a királykoronázás ordójába.2 A VII. Gergely-féle eszmék győznek tehát és a keresztény király hovatovább elveszti sacralis jellegét. Az a koronázási szertartás, amely 1516 óta a Pontificale Romanum- ban megtalálható, nagy fejlődésen ment át, hiszen országok szerint különböző ritus volt alkalmazásban. A német királyi koronázás és a legrégibb ismert magyar szertartás, az Albert királyé, legközelebb áll a Pontificale Romanuméhoz, amely Németországban alakult ki az arles-i Ordo alapján.3 Első tekintetre is feltűnik a koronázási Ordo és a püspökszentelés közötti liturgikus és misztikus rokonság. Az arles-i koronázásban még nincs meg, de az Albert-féle magyarban megvan már a Mindenszentek litániája a felkenés előtt, amelyben az érsek áldást könyörög le a koronázandóra : «Ut hunc electum in regem coronandum benedicere digneris. — Te rogamus audi nos! — Te Albertum benedicere et consecrare digneris, stb.».4 A litánia után következik a felkenés, a mise Introitusa, majd felöltöztetik a királyt, a Graduate után átadják a kardot és valamint a püspökszentelésnél az evangéliumos könyvet helyezik a szentelendő feje felé, itt a koronát helyezik rá az érsek és püspökök a király fejére, hogy utána trónra ültessék a már megkoronázott uralkodót.5 Valóban e szertartás kiemeli a királyt az egyszerű hívők sorából, ettől kezdve a király is ckiválasztoth, a klérushoz tartozó. Mert mi is az a királyi ruha? Erre világosabb választ a császár koronázása ád. A Szent Péter-bazilikában mielőtt a német királyt felkennék, odakísérik őt a Szent Gergely-kápolnába, ahol az archipresbyter és archidiakon feladja neki a vállkendőt, az albát és cingulumot és így kísérik őt el 1 Eichmann, Königs- u. Bischofsweihe 13. L. : Sb. d. Bayr. Akad d. Wsch. Jg. 1928. Abh. 6. 2 Eichmann id. helyén és tőle Die sog. Röm. Königskrönungsformel, Hist. Jahrb. 45. 1925., 542. Nem tudja bizonyítani, hogy a 9. század végén már áttértek volna a császárkoronázásnál a krizma helyett az exorcizált olajra a rex és a pontifex közötti különbség kiemelésére, hiszen, mint látjuk majd, a magyar koronázásnál még krizma van, sőt megmarad a krizma Francia- országban is, amelyhez arany tűvel csekély «égből küldött olajat» kevernek a koronázáskor. L. : Marténe id. mü 220., 223., 227. 3 Eichmann, Die sog. Röm. Königskrönungsformel, id. h. 518. 525—538. 4 Marténe, id. mű 234—236. E consecratio leesdése megmaradt a Pontificale Romanumban, de különbözők a fohászok a francia koronázásnál, 1. : Marténe id. mű 224. 6 Marténe id. mű 235.
