Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudományi problematikája
52 IBRÁNYI FERENC kapitalisztikus gazdaságára alkalmazza, akkor inkább veszi figyelembe a csereeszköz-pénzt, mint a termelőeszköz-pénzt. Ebből folyik, hogy inkább kamatellenes álláspontja van, mint fordítva. Azonban a termelő- eszköz-pénz termékenységének a következményét a társasági szerződés keretében nyíltan és határozottan levonja. Szent Tamás követői általában nem nézték az egész Szent Tamást, hanem csak részeket. Vagy csak a csereeszköz-pénz fogalmát látták és egyoldalú következtetésekre jutottak (Concina, Kari von Vogelsang, Albert M. Weiss), vagy a pénz termékenységét vették észre, kiindultak azonban a csereszköz-pénz fogalmából, a pénztőke fogalmát nem találták meg és így benső ellenmondást magában hordó tételekhez jutottak (a kamatvétellel szemben barátságos, de a külső címletek felduzzasztásában megrekedő erkölcstudományi magyarázat). Csak egyoldalú Szent Tamás-értelmezés juthat oda, ahová Hohoff is jutott. Szerinte Szent Tamásnak a munkáról való valláserkölcsi felfogása a klasszikus nemzetgazdaság és a marxizmus munkaértékelméletének előképe. Nemcsak a pénz, de a tőke általában is terméketlen : «Wert (= Kapital) kann keinen Wert hecken — Valor valorem parere non potest. Das ist konsequente Folgerung aus der thomistischen . .. Doktrin».1 Hogy mennyire nem ez a «konsequente Folgerung», azt láttuk. Szent Tamás után az egész erkölcstudomány két táborra oszlott : kamat-ellenes és kamat-melletti táborra. Mivel Szent Tamást csak részekre tördelve nézték, találtak a Summában bőséges fogódzópontot mind a két irányban. A két tábor élesen csapott össze a census realis-personalis, census ex parte venditoris redimibilis — utrimque redimibilis és a contractus trinus vitáiban. Amint látni fogjuk, ez a két táborra osztottság megvan még napjainkban is. Szent Tamás a keresztény bölcselet és szociológia orientációja számára örök hajnalcsillag. Azonban a módszeres Szent Tamás-értelmezés mutatja meg Szent Tamás gondolatainak eredeti, az egymásra torlódó századokból magasra meredő, a változások közepette változatlanul álló, roppant nagyságát. A módszeres magyarázat vezet föl Szent Tamás gondolatvilágának arra a gleccser-övezte csúcsára, amelynek ünnepi csendjében mindegy, hogy az északra, vagy délre elterülő helységekre tekintek le, ahonnan egyaránt át lehet fogni a 13. és 20. század gazdasági életének nagy körvonalait és világosan lehet követni a felülről lefelé vezető utakat és lehet látni, hova torkollanak. Szent Tamás eszmevilágában bőségesen megtalálhatók azok a szempontok, amelyek segítségével szembesíteni lehet az életet az erkölccsel, az időbelit az időtlennel, az egyszerit az egyetemessel, a Sein-t a Sollen-nal és nem kell sem a haladás érdekében az erkölcsi elveket muzeális lomtárba utalni, de nem kell a valóságot sem nyúzni, húzni, torzítani és meghamisítani, hogy erkölcsi kategóriáinkba elférjenek. ibrányi Ferenc. (Folyt, következik.) 1 Wilhelm Hohoff, Die Wertlehre des hl. Thomas, u. o. 479.
