Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Móra Mihály: Az egyházjogi irodalom útja
IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 379 46 kép, 8 térkép és 5 kézirati facsimile van a könyvben nemcsak díszként, hanem a könyv kitűnő illusztráló anyagaként is. Meglepően olcsó ára mindenki számára lehetővé teszi a beszerzését. Kívánatos volna, hogy sokan olvassák és így tudókként álljanak meg Juliánusznak a messze Kelet felé mutató szobra alatt. Hermann Egyed. Csávossy Elemér S. J.: Az djjászületés szentsége. Korda, 74 old. Valahogyan hanyagság terheli a keresztény társadalmat, hogy a kereszt- ség szentségének öntudatosítására nem fektet súlyt. Pedig ez a szentség kapuja a krisztusi kegyelemnek, és beiktatásunk a nagy keresztény közösségbe, Krisztus Egyházába. Ezen a hiányon kíván segíteni ez a kis csinosan kiállított kiadvány, mely a kitűnő szerző lelkes és szuggesztív hangján, a Szentírásnak igazán bő kiaknázásával szól az olvasóhoz. Függelékben a keresztségi fogadalom megújítására ad szöveget és irányítást. Tömegterjesztésre alkalmas és célját csak így fogja elérni. Nagyon ajánljuk. Tiefenlhaler József. Huszár Elemér: 1. Katholikus hittan. 1936.63 old.; 2. Vir dolorum. 1937. 48. old. Mindkettő a szerző kiadása. Az első kiadvány három részt tartalmaz : hitvallás, malaszt és szentségek. Függelékben lelkitükör. Zavarólag hat, hogy a függelékbe tévedt három szentség tárgyalása. Ügyes rövid szövegezés, áttérők oktatásánál nagyon jó szolgálatot fog tenni a lelkipásztoroknak. A lelkitükör itt-ott felszínes. Például a hatodik parancsnál az «illik» és «nem illik» az etikai bázis. Ez bizony elég alanyi. Házas- zasságon kívüli szexualizmusról alig van szó. A második kiadvány nem nagy igényre jogosított nagyböjti hat beszéd, melyet a szerző az Angolkisasszonyok zugligeti templomában tartott. Tiefenthaler József. Paulus Trugly S. J.: Cognitio divina de objecto indeterminato. Budapest. 1937. A molinista irányú teológia fogas kérdése az isteni megismerés elemzése. Trugly Pál úgy látja, hogy az eddig felvett három isteni megismerésmód (scientia visionis, scientia media, scientia simplicis intelligentiae) között szükséges egy negyediknek, a scientia intermediának felvétele. Ennek tárgya különbözik a három másikétól : tárgyát azok a létmozzanatok szolgáltatnák, melyek az isteni akarat végzései (decretum) által még nincsenek teljesen, csak bizonyos fokig meghatározva. Míg a scientia media tárgyát a teremtett szabad októl függő lehetőségek alkotják, a scientia intermedia tárgya az isteni akarattól függő még nem teljesen meghatározott valóság. Trugly Pál úgy véli, hogy ezzel a hypothesissel könnyebbé válik a Szentírás sugalmazásának, az érdemek előrelátását követő isteni ősdöntésnek (praedestinatio), a szentségek intentionalis hatásmódjának (Billot), továbbá a jövendölésnek dogmatikus magyarázata ; abban is bízik, hogy ez a hypothesis a molinismusban is lehetővé teszi a kegyelem benső hatékonyságának elfogadását.
