Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Móra Mihály: Az egyházjogi irodalom útja
AZ EGYHÁZJOGI IRODALOM ÚTJA. I. Az egyházjog univerzális művelése. 1. Az egyház egyetemes jellege legfőbb oka annak, hogy a jogtudomány kevés ága dicsekedhet olyan hatalmas irodalommal, mint az egyházi jog. Könnyen érthető ez, hiszen kiterjedését nem országhatárok korlátozzák, érvényesülését nem nemzetek, népfajok szabják meg. Az új egyházjog spiritualitásával különösen alkalmas arra, hogy áttörje a határokat és világrészeket kapcsoljon össze. Ma már, az európai kultúrnemzetek magistereinek fölényét távolról sem veszélyeztetve ugyan, az irodalomban megjelennek a tengerentúli országok fiai is. Az egyházjog fellendülését nyomon kíséri a tudománynak újabb területen kisarjadzása. Ismeretes, hogy a nagy nemzetek virágzó egyházjogi irodalmával igyekeztek és igyekeznek lépést tartani a többiek is. Az egyházjogban jártas alig talál különöset abban, hogy a páli kiváltságról a zágrábi Jelicic dissertál,1 hogy a pécsi Sipos Enchiridion luris Cano- nici-ja egyike a világegyházban legjobban elterjedt munkáknak ; hogy az egyházi javadalmi jogról Meycztowicz, volt vilnai professzor, később a lengyel követség kánonjogi tanácsosa ír Vilnában,1 2 nem is beszélve arról, hogy a Codicis luris Canonici Fontes, az új egyházi törvénykönyv forrásgyűjteménye, «egy századokra szóló könyv», mint Baranyay Jusztin írja,3 Serédi Jusztinján kardinálisunk nagyszerű munkája, a VII. kötet már az ő nevét is viseli. De a justinianusi Codex és a IX Gergely-féle decretalis gyűjtemény 1400, illetve 700 éves évfordulója alkalmából 1934 nov. 12—17 között Rómában megtartott jogászkongresszus nem kevésbbé beszédes tanúsága annak, hogy kis nemzet, mint Magyarország kiküldöttei milyen súlyt képviselnek ; az esztergomi érsek prominens szerepe, Angyal Pál professzor, a Pázmány egyetem volt rector magnificusa, Óriás Nándor egyetemi magántanár, Sipos István pécsi teológiai tanár, Stolpa József min. tan. kormánykiküldött előadásai magyar sikerként könyvelhetők el. Az egyházjog a középkorban Európa nemzeteit kötötte össze 1 De privilegio Paulino et de privilegio fidei. Pavlova povlastica i po- vlastica vjera. Bogoslovska Smotra. Zagreb. 1936. V. Ö. Jus Pontificum 1936. 324. 1. 2 De bonis ecclesiasticis. Wilno, 1935. 3 Nemzeti Újság, XVIII. évf. 113. sz.
