Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Móra Mihály: Az egyházjogi irodalom útja
AZ EGYHÁZJOGI IRODALOM ÚTJA 349 és így nemzetek feletti volt, ma pedig valósággal világjog,1 hiszen a iurisdictio ecclesiae az öt világrész területére terjed ki, Róma spiritualis akciórádiusza nemhogy szűkült volna, hanem az idők folyamán kitágult. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az újabb egyházjog öt világrészben gondolkodik.1 2 Nem szükséges hangsúlyozni, milyen gondot fordít a pápa Kelet krisztianizálására. Hogy csak egy részjelenséget emeljünk ki a legutóbbi események közül, a beavatottak előtt Tappuni szír patriarchának és a keleti ügyekben jártas lotharingiai Tisserand vatikáni könyvtárosnak bíborossá emelése nem volt meglepetés ; ez is csak oly láncszem, mint a keleti egyházjog kodifikálása a jól átgondolt tervben, a consecratio mundi nagy gondolatához vezető úton. 2. Amerikában a katolicizmus szellemi és lelki térnyerésének, Keleten a missziós gondolat erősödésének gyümölcsei már az egyházjogi irodalom terén is mutatkozni kezdenek. Az európai hegemónia kétségtelen és ez az európai irodalom tradíciójánál, Róma központi helyzeténél fogva nem vitatható a közeli jövőre sem. De, bár szerényen, szót kér a többi világrész is. Messze vagyunk még attól, hogy akár minőségi, akár mennyiségi versenyről lehessen beszélni. A szakember tudomást vesz arról, hogy Amerikában Wanenmacher buffalo-egyházmegyei prosynodalis iudex a házassági perről, a québeci Douville pedig a disz- penzációról ír könyvet.3 Lehetetlen valami meghatottság nélkül konstatálni azokat a próbálkozásokon túl eső új hajtásokat, amelyek Amerika, Ázsia, Óceánia egyházjogi jellegű folyóirataiban jelentkeznek. Hovatovább nem kelt feltűnést és egész természetes lesz, ha a házassági diszpenzációról az ausztráliai Sidney-ben, a házasságkötésnél szükséges asszisztenciáról a fülöp-szigeti Manillában, a pápaságról Hong- Kongban, a protestánsok házasságának érvényességéről az indiai Bombay-ben, az acatholicus szülőktől származók házassági exemptio- járól az északamerikai Philadelphiában, az egyházközségi vagyonról a kanadai Ottawa-ban írnak.4 1 Ami az egyházi jogban valóság, arról a világi jogban csak mint lehető- ségró'l lehet beszélni még ma is. Zitelmann (Möglichkeit eines Weltrecht S. A. Vien 1888), bár utópisztikusnak látja, mégis hisz a profán világjog lehetőségében. Schlegelberger (Die Entwickelung des deutschen Rechtes in den letzten 15 Jahren. Berlin, 1930.) már szkeptikusabb, ő beérné a jogegységesítés lehetőségével. V. ö. : Szászy Béla, Korunk jogfejlődésének irányát jelző eszmék és törekvések. Budapest, 1930. Magyar Jogászegyleti Értekezések. 117. fűz. 119—123. 1. 2 A missziókra oly fontos, ma még keletkezőben levő internacionalis nevezetesen koloniális egyházjog terminust találóan jellemzi Pöschl, Kurzgefaßtes Lehrbuch des katholischen Kirchenrechtes auf Grund des neuen kirchlichen Gesetzbuches.3 Graz, 1931. 91. 1. 3 Wanenmacher, Canonical evidence in marriage cases. Philadelphiae 1935. Douville, De la Dispense. Quebec. 1935. 4 Nevin, Ordinarius competens concedendi dispensationes matrimonia-
