Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Kontor Lajos: Az egyház és a papság szabadságjogai a háború utáni konkordátumokban
338 KONTOR LAJOS zetesrendek noviciusai (azok is, akik nem tanulnak) 26-ik életévükig évről évre előterjesztendő kérelmükre halasztást kaphatnak a katonai szolgálat megkezdésére. A felszentelt papok és a fogadalmas szerzetesek, általános mozgósítás esetét kivéve, fel vannak mentve a katonai szolgálat alól.1 Mozgósítás esetén a felszentelt papok a hadseregbe soroztainak s ott papi ruhában a tábori püspök joghatósága alatt papi szolgálatot teljesítenek, a többi klérikust és szerzetest betegápolási szolgálatra osztják be. Mentesítik mozgósítás esetén a behívás alól a hívek lelki gondozását végző papokat, ilyenek a püspökök, a plébánosok, koadjutorjaik és káplánjaik, továbbá a nyilvános templomok állandó igazgatói.1 2 A német konkordátum a papság katonai szolgálatáról hallgat, ama oknál fogva, hogy a konkordátum kötésekor Németországban még nem volt általános védkötelezettség. A német általános védkötelezett- ség behozatala után, 1935 május 21-én kiadott véderőtörvény mentesíti azokat a klérikusokat, akik legalább a szubdiákoni szentelést megkapták. A teológiai tanulmányokat végzők pedig halasztást kaphatnak a katonai szolgálat megkezdésére, ez azonban hét évnél tovább nem terjedhet. (Ezen az időn belül előreláthatóan mindegyik teológus felveszi a szubdiakonátust s ezáltal elnyeri a végleges felmentést.) A papság és a közhivatal. Több konkordátum mentesíti a papságot a papi hivatással össze nem egyeztethető hivatalok és tisztségek viselése alól (privilegium immunitatis). A litván konkordátum 5. pontja a kánonjog előírásai szerint engedélyezi a mentességet, a lett konkordátum 9. pontja pedig a bíráskodásban és az esküdtszékben való részvétel alól menti fel a papságot, amit kimond a lengyel (5), az olasz (4) és a német birodalmi konkordátum is. Különösen részletesen tárgyalja ezt a mentességet a német birodalmi konkordátum 6. pontja, amely minden olyan nyilvános hivatal, továbbá minden olyan kötelezettség alól mentesíti a klérikusokat és a szerzeteseket, amelyek a kánonjog előírásai szerint a lelkészi, illetőleg a szerzetesi állapottal nem egyeztethetők össze. Ilyenek különösen (a felsorolás tehát nem taxatív!) a bíráskodás, az esküdtszék, az adókivető bizottság és a pénzügyi bíróság tagsága. Az osztrák konkordátum a mentességet az esküdtszéki tagságra mondja ki. „ 1 Eszerint az a teológus vagy novicius, aki 26-ik életévének betöltéséig nem nyeri el a felszentelést, vagy nem teszi le a fogadalmat, köteles katonai szolgálatát megkezdeni. 2 Az olasz konkordátum tehát nem mentesít minden klérikust háború esetén a katonai szolgálat alól, amint azt a lett és litván konkordátumok kimondják.
