Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Kontor Lajos: Az egyház és a papság szabadságjogai a háború utáni konkordátumokban
Az Egyház igyekszik az újabb konkordátumokban az egyházi hivatali titok védelmét is biztosítani. Az olasz konkordátum 7. pontja szerint semmiféle közhivatal vagy bíróság nem követelhet a klérikusoktól személyekre vagy dolgokra vonatkozóan olyan felvilágosítást, amelyet papi szolgálatuk alatt tudtak meg. Ez a rendelkezés nemcsak a gyónási titokra, hanem minden más hivatalos titokra is vonatkozik. A német konkordátum 9. pontja körülbelül ezeket mondja ki, azonban a hatóságok és a bíróságok felvilágosítás-kérését csak a dolgokra (és nem a személyekre!) vonatkozóan tiltja meg. Az osztrák konkordátum 18. pontja szintén a személyekre és a dolgokra vonatkozó felvilágosítások kérését tiltja meg azokban az esetekben, amikor a pap az értesülést a «hivatali titoktartás bélyege alatt» szerezte. A klérikusok katonai szolgálata. A papságnak a katonai szolgálat alóli mentesítését már az 1803. évi olasz konkordátumban megtaláljuk, amely kimondja, hogy a klérus mindenféle katonai szolgálat alól fel van mentve. Még határozottabb intézkedést tartalmaz az 1855. évi osztrák konkordátum 7. pontja. Eszerint még a püspöki szeminárium növendékei, továbbá az Egyház által engedélyezett szerzetek noviciusai is mentesek a katonai szolgálat alól. A háború utáni konkordátumok közül a lett (9), a lengyel (5), a litván (5) és az olasz konkordátumok (3, 4) tartalmaznak erre vonatkozó rendelkezéseket, de nem emlékszik meg a papság katonai szolgálatáról a bajor, a cseh, a román, a porosz, a badeni, a német birodalmi és az osztrák konkordátum. A lett konkordátum 9. pontja a szubdiakonátustól felfelé mentesíti a klérust a katonai szolgálat alól. A lett konkordátum tehát nem veszi át az egyházi törvénykönyv 121. §-ának a rendelkezéseit, amely szerint minden klérikus mentes a katonáskodás alól. Nincs szó ebben a konkordátumban külön a szerzetesek és a noviciusok katonai mentességéről sem. A lengyel konkordátum 5. pontja a felszentelt papokat, a fogadalmat tett szerzeteseket s azokat a szemináriumi növendékeket és noviciuso- kat, akik nem valamely hadüzenet előtt vétettek fel, a mozgósítás esetét kivéve, felmenti mindenféle katonai szolgálat alól. Mozgósítás esetén a papok — amennyiben a hívek plébániai ellátása engedi — a katonai kórházakban végeznek tevékenységet. A litván konkordátum 5. pontja a felszentelt papokat, a foga- dalmas szerzeteseket, a szemináriumi növendékeket és a noviciusokat még mozgósítás, sőt háború esetén is mentesíti a katonai szolgálat alól. Az olasz konkordátum 3. pontja szerint a teológusok, a teológiára előkészítő intézet két utolsó évfolyamát végző tanulók, továbbá a szer22 AZ EGYHÁZ ÉS A PAPSÁG SZABADSÁGJOGAI 337 Theologia.
