Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudományi problematikája
322 IBRÄNYI FERENC fogalma magában foglal, nem a pénz belső értékességét juttatja kifejezésre, hanem a forgalmi gazdaság belső értékességének vetülete. Éppen ezért, bár az ember szabadon választja meg a pénzérték alapegységét, a szabad választásnak hozzá kell igazodnia a csereforgalom természetéhez, igényeihez, fejlettségi fokához. És mivel a kisebb fizetési közösség, illetőleg gazdasági egység nem független a világgazdaságtól, a pénzérték megállapításában a világgazdasághoz való viszonytól sem lehet eltekinteni. A pénz tehát formai mivoltában a csereforgalom eszköze. Az eszköz pedig tartalmi jegyét tekintve olyan számsorban kifejezett értéksor, amely értékességét és értelmét a gazdasági forgalomtól veszi. Ez a megállapítás első hallásra különösnek hangzik, bár nyilvánvaló, hogy semmit sem ér egy zsák arany, vagy angol font, ha nem lehet rajta venni semmit. Az ember érzék-szellemi természete, továbbá az összehasonlítandó és elcserélendő gazdasági javak testi jellege megköveteli, hogy a pénz formai mivoltának anyagi hordozója legyen. Következőleg valami fogható tárgyat kell a forgalom eszközének megtenni. A pénznek nem azért kell prémnek, ezüstnek, aranynak, vagy számjeggyel ellátott papirosnak lenni, mert a prém, az ezüst, az arany, vagy a papiros belső értékkel bír, hanem azért, mert különben, mint a forgalom eszköze, nem ismerhető föl, nem kezelhető és nem használható. Hiszen az emberi értelem az érzéki megismeréshez van hozzákötve. Tehát az anyagi mozzanat hozza magával, hogy a pénz mindig fogható, fizikai tárgy. Hogy mi legyen a pénz anyagi, azaz hordozó mozzanata, az ismét szabad emberi választástól függ. Történetileg a legkeresettebb használati tárgy fizikai mivolta volt a pénz anyagi mozzanata, és bizonyos nieny- nyiségű használati tárgy értéke volt a pénzbeli értéksor alapegysége. A különböző használati tárgyakat később az arany váltotta fel általánosan. Az arany segítségére volt az embernek a számsorban kifejezett értéksor alapegységének meghatározásában, mert az arany belső értékkel is bír, hiszen az arany áru is. Egy bizonyos mennyiségű arany belső értéke lett az értéksor alapja. Továbbá az arany automatikusan szabályozta a gazdasági forgalom által megkövetelt pénz mennyiségét. Egészséges gazdasági föltételek mellett a fizetési közösség annyi aranyat szerzett meg és forgatott, amennyit a gazdasági forgalom elbírt és megkívánt. Kizárta tehát a forgalmi eszközök fölösleges szaporítását, a forgalmi eszközzel való visszaélést és ezzel a pénzérték ingadozását, illetőleg veszedelmes összezsugorodását. Azonban az a körülmény, hogy a modern valuták egyöntetűen megállapodtak az aranynál, elhomályosította a pénz igazi lényegét. Azt a benyomást keltette, mintha a pénz értékét az arany belső értékessége adná meg. Pedig minden dolog természetét, mivoltát a formai mozzanat határozza meg. A formai mozzanat tesz egy dolgot azzá, ami. A pénzt is az teszi pénzzé, ami a pénz formai eleme. Ámde a pénz formai mozzanata az, hogy eszköz. Követ-
