Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Ivánka Endre: László mester esztergomi prépost könyvtára 1277-ben
218 IVÁNKA ENDRE A könyvek azonosítása. A Biblia után, mely az általános középkori szokás szerint az első helyen szerepel, következik az úgynevezett 2) volumen. E néven egyesítették a középkorban a Corpus iuris civilis három, a könyvjegyzékben felsorolt részét r1 a liber institutio- num-ot (az institutam valószínűleg csak az institutionum téves rövidítése), az ú. n. authenticumot (a «Novellae» teljes szövegét, melyben Irnerius bolognai jogász 1100 körül az eddig egyedül ismeretes Julianus- féle kivonat eredetijét fedezte fel)1 2 és a Codex Iustinianus három utolsó könyvét, mely a régi kéziratokban különvált a Codex főrészétől, az első kilenc könyvtől (részben talán azért is, mert ez a három könyv főleg a közjogot tartalmazta, mely a megváltozott középkori viszonyokban már nem tarthatott igényt érdeklődésre és tanulmányozásra)3 és ezzel a főrésszel később sem lett egyesítve.4 A Corpus iuris civilis többi részei az 5), 6), 7) és 9) számok alatt következnek. Ennek a magyarázata valószínűleg az, hogy a 3) és 4) alatt felsorolt könyveknek a Biblia utáni helyre kellett volna kerülniük, mely ezeket azért illette meg, mert a könyvtár tulajdonosának az érdeklődésében és hivatásában a kánonjog nagyobb szerepet játszott, mint a római jog ; de mivel a volumen rendeltetése egyezett a Bibliáéval, a kánonjogi könyveké pedig a corpus iuris többi kötetei rendelkezésével (amennyiben az előbbi két könyvet egy a káptalanra hagyott malom újjáépítésére, az utóbbiakat pedig az adósságok kifizetésére és könyöradományokra kellett fordítani), a végrendeletben meg kellett változnia a sorrendnek. Így tehát egymásután következik 5) Dygestum vetus 6) Inforciatum 7) Digestum novum. azaz az eredetileg egységes Digestum három része.5 Erről a hármas beosztásról, mely majdnem az összes középkori kéziratokban megtalálható, részletesen tárgyal Savigny a Geschichte des Römischen Rechts im Mittelalter című művének III. kötetében a 422—438. lapokon. Végül következik a corpus iuris 5-ik kötete (az öt kötetre való beosztás általános középkori szokás, 1. Savigny idézett művét III, 518). 9) Codex (azaz a Codex első 9 könyve). így tehát a corpus iuris civilis teljes egészében megvan ebben a könyvtárban — csak az úgynevezett Volumenből hiányzik a «liber» vagy «usus feudorum» című, a hűbéri jogra vonatkozó császári rendeleteket tartalmazó könyv, mely 1 P. Krüger, Geschichte und Quellen des Römischen Rechts, 385. 1. 2 Krüger u. o. 356 1. 3 Savigny, Geschichte des römischen Rechts im Mittelalter2 III 487. 4 Krüger u. o. 379. 6 Krüger u. o. 382.
