Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudományi problematikája
134 IBRÁNYI FERENC mánya, amely a pénz termékenységét kizárja. Az egyházi hagyomány azt mondja, hogy egyedül a munka termékeny, a munkanélküli jövedelem erkölcstelen. A tudomány sem tudja megalapozni a kapitalista gazdálkodást, mert nem talált még olyan címletet, amely a kölcsönadás szerződésének keretén belül indokolhatná a kamatvételt. Tehát az Egyház ma sem ismerte el voltaképen jogosnak a kamatot, mert : «Auch heute ist der Zins ungerecht und verboten, ebenso wie einst.»1 Miért engedi meg az Egyházi Törvénykönyv mégis a kamatot? Mert az interesse címlete a kölcsönadás szerződésének keretén kívül indokolja a kamatvételt. Visszautasítja azonban az interesse-nek azt az értelmezését, amelyet Pesch, Biederlack stb. adnak. Wiesinger az interesse-t így magyarázza. 1. Ha valaki szociális szolgálatot végez (soziale Dienstleistung) és a társadalom azt más úton anyagilag nem méltányolja, ezen a címen vehet kamatot. így vehetnek kamatot egyházi intézmények, szemlélődő rendek stb. A kamat a szociális szolgálat bére. 2. A szociális karitatív tevékenység (soziale Fürsorge) jogot ad a kamatvételre, ha a társadalom ezt a munkát kellően meg nem fizeti. Így vehetnek kamatot jótékonysági intézmények. 3. A nagy tömegeknek jogcímet ad a kamatvételre a titokban való kártalanítás (occulta recompensatio). A katolikus tömegek a gazdagabb protestánsokkal, főleg zsidókkal szemben a kapitalista társadalom kizsákmányoltjai. Ha ezek kis vagyonuk után kamatot vesznek, ebben csak valamiképen kárpótolják magukat azzal a mérhetetlen igazságtalansággal szemben, amely azáltal éri őket, hogy az erkölcstelen kapitalista gazdálkodás keretében a kizsákmányolok a kizsákmányoltak egyedül értéktermő munkájának bérét visszatartják. Az Egyház azért engedi meg a kamatot, mert a katolikus tömegeknek az igazságosság alapján kijár az occulta recompensatio.1 2 Bár Wiesinger megfigyelései értékesek, de a kizsákmányolás tényén alapuló kamat-elmélete annyira komolytalan, hogy a részletesebb bírálat fölösleges. Különben megadta rá a választ Biederlack.3 Legyen szabad csak arra rámutatni, hogy az 1543. kánonnak ez a magyarázata sem az egyházi törvényhozás komolyságával, sem az Egyház szentségével összhangba nem hozható. A Noldin által adott kamatelmélet voltaképen a lucrum cessans címletének modern felduzzasztása. Tehát Noldin Cathrein csapásán halad. Felfogása mélységet illetőleg Pescht nem éri el. Amit Cathreinből átvesz, azt megtoldja Lehmkuhlból. Noldin azt mondja, hogy a pénz természete megváltozott. A pénz sajátos értelemben ugyan meddő ma 1 Alois Wiesinger, Zinsverbot und kirchliches Gesetzbuch, Schönere Zukunft, 1928, III, 17, 362. 2 U. o. 359 skk. 3 Jos. Biederlack, Der Kapitalzins einst und jetzt, Schönere Zukunft, 1927—1928 (több számban).
