Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudományi problematikája
A KAMATKÉRDÉS ERKÖLCSTUDOMÁNYI PROBLEMATIKÁJA 131 pénztulajdonos kölcsönadja pénzét és részesedik az adós munkájából, azaz viseli a rizikót, akkor részesedhetik a nyereségből is. A kamat- jövedelem tehát csak akkor megengedett, ha a tőkés és munkás társasági szerződést kötnek. Ennek keretében tulajdonáthárítás nem történik, a tőketulajdonos pedig viseli a rizikót és ennekfolytán résztvesz a munkában is, mert a rizikóviselés gondot, munkát jelent. A tőkeüzletben a pénz nem mint ilyen vesz részt, hanem azzal a meghagyással, hogy gyümölcsöző dologra váltsák át és az a megmunkálással gyümölcsöt is hozzon. A társasági szerződés révén a tőkés a munkában is részt vesz, tehát joga van a nyereség egy részéhez.1 Weiss elismeri a külső címleteket is, amelyek alapján fölvett többlet nem kamat (Zins), hanem interesse.1 2 Weiss kamatelméletére vonatkozó bírálatunk a következő. Amennyiben a külső címletek alapján magyarázza a kamatot, annyiban a mondottak alapján magyarázata elfogadhatatlan. A külső címletektől eltérően csak a társasági szerződés alapján ismeri el a kamatot. Tehát megmagyarázza azt a kamatot, amelyet a 13. század gazdasági életében a kommenda3 alapján vettek, de magyarázat nélkül hagyja a modern kamatvételt. A középkori kis gazdasági egységek kötött gazdálkodását ismeri, de nem ismeri a modern tőkegazdaságot. Weiss Sz. Tamás szellemét akarja képviselni. Nem veszi azonban észre, hogy Sz. Tamásnál a pénznek a csereeszköztől eltérő fogalma is fellelhető és szavait4 egyoldalúan, tehát tévesen értelmezi. Abból a téves feltevésből indul ki, hogy csak a munka ad jogot a nyereségben való részesedéshez, jóllehet az igazságosság fogalmában kifejezett egyenlőségből, ami itt egyedül jön tekintetbe, ez nem következik. A külső címletek alapján adott kamatmagyarázat gyökere a pénz terméketlenségének gondolata. Ezért hangsúlyozza Schilling : «Durchaus festzuhalten ist an dem Satze der Unfruchbarkeit des Geldes; alle Theorien, die das Geld als fruchtbar voraussetzen oder zu dieser Folgerung führen, sind deswegen als mit dem Geist der christlichen Tradition unvereinbar abzulehnen.»5 Azonban mindaddig, amíg a pénz terméketlenségének gondolatát fenntartjuk, illetőleg a külső címleteknél maradunk, a kamatvételt tudományosan és ellenmondás nélkül igazolni nem lehet. 1 Albert M. Weiss, Soziale Frage und soziale Ordnung oder Handbuch der Gesellschaftslehre, Freiburg in Br., 19044, 781—782, 827—829, 831—832. 2 Handbuch der Gesellschaftslehre, 819—820. Szent Tamás az interesse kifejezést a Summában nem használja, hanem a Quaestiones disputatae-ban. L. De malo, q. 13, a. 4, ad 14. 3 Willy Silberschmidt, Die Commende in ihrer frühesten Entwicklung bis zum 13. Jahrhundert, Würzburg, 1884. 4 I IaI Iae, q. 78, a. 2, ad 5. 6 Otto Schilling, i. m. II, 454. 9*
