Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudományi problematikája
124 IBRÁNVI FERENC mozgalom egyik megalapítójának, vagy, amint Lueger nevezte, Alt- vater-ának : «Der Zins... ist der Angelpunkt der ganzen sozialen Frage».1 Hogy milyen álláspontot foglalunk el a kamattal szemben, attól függ a kapitalizmussal szemben való elvi állásfoglalásunk. Hiszen ameny- nyiben a tőkés gazdasági rend szükségképen és lényegesen forgalmi és hitelgazdaság, annyiban a kamatvételben, mint bölcseleti értelemben vett sajátosságban a kapitalista gazdasági rend a maga benső tartalmát fejti ki és mutatja be. Kettős elvi álláspont jöhet különösen figyelembe. Vagy azt mondjuk, hogy a tőkés gazdasági rend, mint ilyen, gyökerében és egész benső szerkezetében erkölcsileg romlott és elvetendő. Vagy pedig a tőkés gazdasági rendet a maga benső és lényeges mivoltában egy fejlett, magasszintű gazdasági rendnek tartjuk, amelyet ebből a szempontból erkölcsileg elsősorban igenelnünk kell, hozzátesszük azonban, hogy ez a konkrét tőkés gazdasági rend, ügy ahogy esetleges, időtől adott formákkal kapcsolatban volt tegnap és van ma, kiigazításra szorul. Mert hogy a gazdasági életben baj van, az bizonyos. Általános társadalmi és gazdasági káoszban élünk. A társadalmi szakadásokat, gazdasági repedéseket jótékonysági akciókkal, kongresszusokkal, szükségrendeletekkel, gazdasági autarkiával, fizetésredukciókkal, munkanélküli segélyekkel, inségmunkákkal, adóságrendezésekkel, aranyalapról való letéréssel,kötött devizagazdálkodással stb. nem győzzük eléggé betömni és ideiglenesen foltozni. Az a fő kérdés, hogy hol van a baj. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy a művelt katolikus világ teljesen tájékozatlan azt illetőleg, hogy a kapitalista gazdasági renddel kapcsolatban milyen álláspontot kíván tőle az erkölcsi rend és különösképen az a természetfölöttileg is kiegészített és biztosított erkölcsi rend, amelyet a katolikum képvisel. Észre kell vennünk, hogy ma jórészt tőkeellenes és főkép a kapitalizmussal elvileg ellenséges közhangulatban élünk. Ez alól az ű. n. keresztény-szocializmus beállítottsága sem kivétel. A levegőben van még a Prohászkán keresztül hozzánk is eljutott Vogelsang-féle szociál-romantikus gondolat. Vogelsang sajnálta, hogy az Egyház a kereszténytelen és erkölcstelen általános gazdasági berendezkedés miatt kénytelen volt a gyakorlatban a kamattilalmat szimbólumává vékonyítani annak, ami volt és ami jobb időkben lesz.1 2 A különvéleményeiről ismert grazi egyetemi pap-tanár, a volt germanikus Üde azt vallja, hogy a kapitalizmus nem más, mint kamatgazdaság és éppen azért, mint gazdasági rendszer, erkölcstelen : «... der Gewinn aus dem Darlehensvertrage als solchem ist unter allen Umständen als Wucher zu bezeichnen. Er stellt eine ungerechte Aneignung fremden Eigentums dar. Darum ist der Kapitalismus, weil wesentlich Zins1 Karl von Vogelsgang, Zins und Wucher, Separatvotum, Wien, 1884, 27. 2 Karl von Vogelsgang, Zins und Wucher, u. o. 4.
