Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudományi problematikája
Wirtschaft, ein in sich unmoralisches Wirtschaftssystem». Kordáé, volt prágai érsek 1931-ben kiadott pásztorlevelében azt kívánja, hogy a jelen pénzgazdaság a kamatvétellel együtt szűnjön meg és lehetőnek tartja, hogy az állam a termelőeszközöket a magántulajdonból a munkásság köztulajdonába tegye át akkor, ha ez a szociális kérdés kielégítőbb megoldása érdekében előnyösnek látszik.1 A kamatkérdés a legújabban azért is időszerű, mert a német nemzetiszocializmus is, legalább elméletben, ellenségesen szembefordul a kamattal és ezáltal a kapitalizmussal. A nemzetiszocialista programm 11. pontja így szól: «Daher fordern wir Abschaffung des arbeits- und mühelosen Einkommens. Brechung der Zinsknechtschaft».1 2 A nemzetiszocialista gazdasági elgondolás, amint azt Gottfried Feder többé-kevésbbé hivatalosan képviseli, különböztet tőke- nyereség (Kapitalgewinn) és pénzkamat (Leihzins) között. Az első a termelésből, az utóbbi a pénz természetellenes visszatartásából keletkezik. A pénz u. i. az elvégzett munkáról szóló utalvány, a szükséglet fedezését szolgálja és természetéből folyik, hogy ki kell adni. A visszatartása, gyűjtése tehát természetellenes. Az árukészlet, üzemi berendezés stb., ennek gyűjtése és halmozása «schaffendes Kapital», ennek joggal jár ki a nyereség. A kölcsönpénz «raffendes Kapital», amely a kamatban kicsikarja a maga adóját. «Das zinsfressende Leihkapital ist die Geissei der Menschheit ..., nicht das schaffende, Güter erzeugende, industrielle Betriebskapital»3 «Der Kampf gegen das internationale Finanz- und Leihkapital ist zum wichtigsten Programmpunkte des Kampfes der deutschen Nation um ihre Unabhängigkeit und Freiheit geworden».4 Igaz, hogy a tőkeellenes programmból eddig gyakorlatban nem sok valósult meg. De azért a gondolat él és előbb-utóbb el fog jönni hozzánk is. Hogy ennek a porgrammnak nálunk is vonzóereje lesz, azt már a gazdatársadalom és a közületek eladósodása is valószínűvé teszi. A nemzetiszocialista gazdasági programmnak indirekte és burkoltan éle van az Egyház ellen is. A sorok mögött lappang a gondolat, hogy amint a centrum, a német katolikus politikai párt opportunizmusból megalkudott a szociáldemokráciával, úgy a vagyonos Egyház hasonló opportunizmusból megalku- dotta kapitalizmussal. Hitlernek kellett jönni, hogy a világ megszabaduljon az erkölcstelen kapitalizmus béklyóitól. Az egymásnak ellenmondó felfogások őserdejében vagyunk. Az egyik oldalon az Egyház jogosnak ismeri el a kamatot, a komolyabb gazdaságteoretikusok pedig a tőkés gazdasági rendet legalább eszmei A KAMATKÉRDÉS ERKÖLCSTUDOMÁNYI PROBLEMATIKÁJA 125 1 Franz Kordáé, Sozialprogrammatisches im Anschluß an die Enzyklika Rerum novarum, Schönere Zukunft, 1931, VI, 25, 580. 3 Gottfried Feder, Das Programm der N. S. D. A. P. und seine weltanschaulichen Grundgedanken, München, 1934, 16. 3 Gottfried Feder, Kampf gegen Hochfinanz, München ; Manifest zur Brechung der Zinsknechtschaft des Geldes, München, 1926. 4 Gottfried Feder, Das Programm der N. S. D. A. P., u. o. 26.
