Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Balanyi György: Pázmány Péter és a papnevelés
PÁZMÁNY PÉTER ÉS A PAPNEVELÉS 119 Az új szeminárium mellett azonban a régi, Oláh-féle papnevelő is fennmaradt. Megkülönböztetésül az előbbit Pázmány, az utóbbit pedig a káptalan szemináriumának nevezték el. (Seminarium Pazmanianum, Seminarium Capituli.) Látogatottságuk mértékének szemléltetésére megjegyezzük, hogy az 1635—36. iskolai évben a kettőnek összesen 23 növendéke volt ; és pedig : 3 teológus, 3 filozófus, 9 rétor és 8 poeta.1 A jelöltek általában az esztergomi egyházmegyéből kerültek ki, de más egyházmegyék püspökeinek és káptalanjainak is jogában állott, hogy megfelelő tartásdíj fejében növendékeket küldjenek. Pázmány életében az egri, erdélyi, nyitrai és váci egyházmegyék éltek ebbeli jogukkal.2 Pázmány legnagyobb alkotásáról, a nagyszombati egyetemről a papneveléssel kapcsolatban nem kell külön szólnunk. Mert igaz ugyan, hogy a nagy alkotó prímást az alapításnál a harcias nemzet erkölcseinek megszelídítésén túl az a vágy is vezérelte, hogy alkalmas vezetőket neveltessen az egyház és az állam kormányzására,3 Vili. Orbán pápához és Montmann uditorehoz intézett leveleiben pedig egyenesen az egyház érdekeire és a papnevelés fellendítésére való hivatkozással okolja meg elhatározását,4 másrészt azonban kétségtelen, hogy az egyetem teológiai kara érdemileg csak az ő halála után kezdte meg működését s így életében a papnevelést legkevésbbé sem befolyásolta. Mindent összefoglalva meg kell állapítanunk, hogy Pázmány a papnevelés terén éppen olyan alapvető és századokra szóló munkát végzett, mint az ellenreformáció egyéb területein. Éles tekintetével rögtön felismerte, hogy a legnagyobbszabású intézmények is elenyésznek, ha nincsenek emberek, akik lelket és életet visznek beléjök s a leghősiesebb egyéni erőfeszítések is semmivé foszlanak, ha nincsenek utódok, akik a megkezdett munkát tovább folytatják és diadalmas befejezésre viszik. Világosan látta, hogy egész akciójának sikere azon fordul meg, tud-e elegendő számú tanult és fegyelmezett papot csatasorba állítani. Ez a felismerés avatta őt a magyar papnevelés úttörő és áldozatkész apostolává. Mert túlzás nélkül mondhatjuk, hogy rendszeres és céltudatos papképzésről csak az ő kezdeményezése óta lehet szó Magyarországon. Érdeme annál nagyobb, mivel mindjárt kezdetben a legkiérettebb formát, a trienti zsinattól kitervezett és a jezsuitáktól megvalósított nevelési rendszert ültette át hozzánk. És ezzel hosszú időre eldöntötte a magyar papnevelés sorsát. Mert ami szeminárium a következő évtizedekben alakult nálunk, az mind a nagyszombatit mintázta és mind jezsuita vezetés alá helyezkedett. így maradt ez egészen a XVIII. század közepéig. A jezsuiták mellett csak ekkor kezdenek feltünedezni a piaristák, szórványosan világi papok, mint teológiai tanárok. De talán még nagyobb érdemet szerzett magának Pázmány azzal, 3 Hanuy i. m. II. 578. 1. 4 U. o. II. 581. s k. 1. 1 Mihályfi i. m. I. 208. 1. 2 U. o.
